Téves Látszat [Larry Stylinson]

32.

-Igen...Persze, nyugodtan küld át. - mondta Harry ahogy a két üres bögrét a kagylóba tette, és mosolyogva hallgatta a vonal másik végén beszélő lányt miközben válla és füle közé szorította a telefont, hogy elmoshassa a csészéket. Angie az elmúlt hétről számolt be Harrynek. A göndör megijedt mikor először meghallotta a barnahajú gyenge hangját, de mint kiderült semmi baj nem történt, csupán a szomszédja zajongása miatt nem tudta teljesen kipihenni magát az éjjel, így dél körül már eléggé fáradt volt. Harry ajánlotta, hogy tartson egy hosszabb szünetet, Angie viszont úgy volt vele csak egy jó kávéra van szüksége, hogy ki tudja bírni a mai napot. A férfi erre csak megcsóválta a fejét, hiába ezt a lány nem látta. Azt viszont megköszönte - már vagy századjára is -, hogy még ilyen hosszú idő után is még mindig vezeti a céget.

Harry hihetetlenül hálás volt Angie-nek, amiért átvette a helyét amíg ő távol van. Tudta, hogy a lánynak ez nem lesz könnyű, többet kell dolgoznia, de ő volt az egyetlen, akire Harry teljes szívéből rábízta a céget. A barnahajúra mindig számíthatott bármiről is lett volna szó. Harry tudta, hogy amint vissza fog menni, valahogy meg kell hálálnia a lánynak amiért ilyen sokáig és ilyen kitartóan tudta tartani a frontot.

-Te is hiányzol, Angie. - mondta, ahogy eltette a bögréket. - De nemsokára már újra látni fogtok. Csak még bírd ki egy kicsit.

Angie halkan nevetett a vonal másik végén. Még beszélgettek úgy két percet mielőtt elköszöntek volna egymástól. Harry ajkait hangos sóhajtás hagyta el ahogy hátával a konyhapultnak támaszkodott, majd a mikró felé pillantott íriszeivel. Néhány másodpercig szemezett a gépezet tetején pihenő szerkezettel, mielőtt a kezébe vette volna a nyakörvet, hogy összecsatolva a két végét, bekapcsolja azt.

Három nap telt el mióta betörtek Niall otthonába. Három napja nem beszélt a szőkehajú barátjával és Zaynnel sem. Bár nem csodálja, hiszen Ni már azon a napon közölte vele, hogy mostmár sokkal ritkábban fogja keresni őt. A történtek után az ír férfi irtózatosan féltette a hibridet, amit mostmár Harry is meg tudott érteni. Neki is fontos volt Louis biztonsága.
A feketehajútól pedig nem is várta annyira el, hogy keresse őt ilyen téren.

Az elmúlt három napban semmi nem történt. Harry mesélt Anne-nak a betörésről, amit édesanyja elszörnyedve hallgatott végig. A göndör sokat gondolkodott azon, hogy talán Danielnek is el kéne mondani a történteket, azonban mikor sikerült rávennie magát, hogy felhívja az orvost, Dr. Miles abban a pillanatban csörgette meg őt. Hallott a betörésről, ugyanis az már másnap benne volt a hírekben, de nem ezért kereste őt. Mint kiderült, Janette megtudott valamit a nyakörvről. Bár azt nem tudta kinek a tulajdonában állt, ugyanis azt lehetetlen volt kiderítenie, arra viszont rájött, hogy az elektromos nyakörvben lévő begépelt adatok automatikusan változnak. Legalábbis az életkor. Harry nem tudta hogyan jött rá a kutyahibrid, viszont Daniel elmondása szerint, azon a napon mikor Louis szülinapja lesz, a begépelt életkor melletti szám automatikusan változni fog és egy számmal nagyobb lesz. Viszont mivel nem tudják mikor van a kékszemű szülinapja, így a nyakörvet minden nap be kell kapcsolni ahhoz, hogy meg lehessen tudni mikor lesz Louis huszonkét éves. Harrynek pedig fontos volt a fiú szülinapja, megfogadta magában, ezentúl minden nap be fogja kapcsolni azt a kínzóeszközt. Pont úgy, ahogy most is tette.

,,Kor: 21"

Harry sóhajtva kapcsolta ki a nyakörvet. A mai nap sem a nagy nap.

Az ajtón levő kopogás rántotta ki a gondolatai közül. Harry letette az elektromos nyakörvet, majd a bejárat felé vette az irányt. Szeme sarkából egy pillanatra látta, hogy a kanapén ülő hibrid kíváncsian fordul hátra, mire halvány mosolyra húzódtak ajkai. Nagyon jól tudta ki jön hozzájuk.