Minho folyton a nyomomban lohol. Bármit teszek, ha tanulok, eszem vagy esetleg ha még mosdóba is megyek, az a fiú minden lépésemről tud.
A suliban mindenki fél tőle, hiszen ő a legismertebb és a legerősebb fiú. Ez nem azt jelenti, hogy nincs benne a balhékben, mert a balhék 99%-ban ő a Lúdas. Senki sem mer vele szembeszállni, mindig ő kezdi a vitákat. Én sem merem megmondani neki, hogy kopjon le rólam. Félek, hogy akkor akár bántana is, nem csak követne.
Most is a wc fülkében hallgatózom. Már beleöntöttem a wc-be a kulacsomnak a felét, és a wc-t is lehúztam de nem akar elmenni innen. Tudom, hogy itt van.
- Mikor szeretnél igazából pisilni és kijönni onnan? - kérdezte, mire kirázott a hideg.
- É-én... - dadogtam, és teljes testemmel remegni kezdtem.
- T-te...? - utánzott le, majd elnevette magát.
Lassan kinyitottam az ajtót, és szembe találtam magam Lee Minhoval, aki a mosdókagylónak dőleve nézett rám. Nem tudom milyen képet vághattam, de kiröhögött.
- Most min röhögsz? - bátrodtam fel.
- Úgy viselkedsz, mint egy nyuszi, és mintha nem is lennél már a pasim! - nevetett, majd elém sétált, és a derekamra fogva nyomott egy csókot a homlokamra.
Oké, talán elfelejtettem közölni azt a fontos tényt, hogy Lee Minho, az iskola mumusa az én pasim, már a kezdetek óta. Sose kérdezte meg egyikünk se azt a bizonyos kérdést, mert minden egyértelmű már azt elejétől fogva.
- Nem akarom világgá kürtölni. Nem hiányzik, hogy a tanárok, de legfőképpen az osztályfőnököd a nyakamon éljen, hogy változtassalak meg. Nekem így tökéletes vagy, senki miatt nem akarom, hogy megváltozz - tettem egyik kezem az arcára, és elkezdtem simogatni.
- Én szeretném világgá kürtölni, hogy Han Jisung csakis az enyém - hajolt közelebb hozzám.
- Minho! Bárki bejöhet a mosdóba - ütöttem meg gyengén a mellkasát.
- És akkor? - hajolt egyre közelebb szüntelenül.
- Állj! Állj! Állj! - löktem el magamtól nagyobb erővel - Nem! - meresztettem rá a legcsúnyább tekintetem.
- De Jis...még egy csókot sem kaphattam. 16 évesek vagyunk, nem 6 - nyafogott.
- Majd ha kiérdemled - tettem csípőre a kezem.
- Akkor mondj valamit, amit ha megcsinálok, akkor kiérdemlem a csókod. Nehéz kitalálni, hogy mit csináljak ami neked nagynak számít.
- Nem, gyere rá magadtól! - nyújtottam ki a nyelvem.
- Akkor kimászom a harmdikról a mosdó ablakából. Az elég nagy dolog nem? - szaladt az ablakhoz, és már ki is nyitotta.
- Marha! Mit csinálsz! Minho! - ragadtam meg az egyik kezét amikor kitette az egyik lábát az ablakon.
- Csinálok egy nagy dolgot - nézett vissza rám.
- Nem azt mondtam, hogy halj meg! Minho, ne idegesíts gyere vissza az ablakból, vagy én magam löklek ki! - néztem rá vérben forgó szemekkel.
- Akkor várom a választ - csukta be az ablakot - Mit tűzöl ki nekem célnak?
- Nem én fogok célokat kitűzni neked. Gondolkozz!
- Miért nem tudtalak megcsókolni én alsóban amikor még engedted volna is? - ült fel az ablakpárkányra, és elkezdte a fűtőtestet rugdosni, ami az ablak alatt volt.
- Te hibád, nem az enyém. - vontam vállat.
- Van egy ötletem! - pattant le onnan, majd engem varázsolt a helyére.
