Azóta a nap óta senki sem hozhatta szóba azt a gyereket Minho házában. Egy tabu témának számított, amit megpróbáltak minél hamarabb kizárni az életükből, és elfelejteni.
Idő közben eltelt fél év, Minho gyakornokossága befejeződött, szív orvos lett hivatalosan is, illetve szüleinek is bemutatta szíve egyetlen rózsaszálát, Han Jisungot.
Annak ellenére, hogy a két fiú sosem mondták ki, hogy együtt vannak, vagy hogy egyáltalán szeretik egymást (kivéve az első együttlétüket), sülve-főve egymást akarták a nap 24 órájában. A testükkel, illetve sokatmondó feromonjaikkal kommunikáltak, s az egyenlőre elég volt mindkettejüknek a boldogsághoz.
Tökéletesen együtt tudtak működni a házimunkában, döntésekben de legfőképpen az ágyban. Jisung legtöbbször egy kis báránykának ígérkezett, akit akármikor elkaphat egy hatalmas és veszett farkas, viszont amikor oda került a sor, a bárányka megmutatta, hogy valójában mi is rejlik a pufi gyapja alatt. Persze ez csak példaként, Jisung semmiféle gyapja nincs, elég fura is lenne.
Jisung ebben a pillanatban éppen a konyhában süt-főz. Imád a konyhában alkotni, így végre ki is használhatja ezt, hisz Minho gyomra feneketlen, és konkrétan bármit megeszik.
- Mit csinálsz? - fogott hirtelen a szorgoskodó omega derekára Minho, aki éppen most ért haza az edzőteremből.
- Főzök neked, de...fúj! - fintorodott el a kisebb. - Büdös vagy basszus! - tolta el magától a mellkasától fogva. - Zuhanyozz le!
- Éhes vagyok! Egyszer eszem. - lépett újból Jisunghoz az orvos, s mélyen beleszippantott a gőzölgő levesbe.
- A franc egyen meg, menj már fürdeniii~! - nevette el magát az omega.
- Jól van, jól van. Hevesherceg. - kuncogott Minho, majd egy csókot lopott szerelmétől, s már szaladt is fel az emeltre.
- Úgy meg verlek, teee~! - kiáltott utána Jisung mosolyogva.
- Úgyse kapsz el! - nyújtotta ki a nyelvét az idősebb, majd beszaladt a hálószobába.
- Ne a szobába! A fürdőbe! Bebüdösítessz te állat! - mormogta az omega, majd lekapcsolta a gáztűzhelyet, s felbattyogott az emeletre, ahol folytatta. - Minho, a fürdőbe menj, teljsen büdös lesz az ágynemű, most húzgáltam át... Hol vagy? - lepődött meg, amikor belépett a szobába.
A kérdés azonnal meg lett válaszolva, amikor hirtelen Minho előugrott az ajtó mögül, s felkapta a vállára a kisebbet. Nagyot csapott a fiú fenekére, aki csak sikítva ütötte a hátát.
- Te barom! Tegyél le! - sikított.
- Végállomás: a fürdőszoba. - mondta monoton hangon az alfa, majd elindult a kijárat felé.
Betért a fürdőszobába, ahol letette a kisebbet, s reakcióidőt nem hagyva neki, az ajkaira tapadva lökte neki az ajtónak.
Jisung az elején hevesen ellenkezett, de mihelyst Minho hatalmas, eres kezei a fenekére siklottak, s jó erősen belemarkolt, beadta a derekát, s karjait hyungja nyaka köré fonta.
- Büdöske. - súgta szemtelenül mosolyogva szerelme ajkaira, amikor Minho elvált tőle pár pillanatra.
- Kényeske. - vigyorodott el Minho, s egy kézzel kicipzárolta a kisebb famerét.
Jisung hatalmas bő nadrágja egyből leesett a fiú derekáról, s a padló csempéjén landolt. A kisebb kilépett a nadrágból, majd hátrébb lökte Minhot, s a karjaiba ugrott. Labait szorosan az idősebb dereka köré fonta, s kezeivel a hajába túrt, amíg az alfa a nyakát kényesztette.
