Rózsa illat csapott arcon,
Szemedben a halk vadon,
Ringatózok szép szavadon,
Pillanat megér egy vagyont.
Haja barna mint az őszi levél,
Arca piros mint tűz mely él,
Szíve elérhetetlen páncél,
Eltűnt újra mire eljött az éjfél.
Szavak keverednek bennem,
Játszik a sors megint velem,
Minden össze játszik ellenem,
Tovább mész megint nélkülem.
Árnyék alakodat csodálom,
Már mész a szavakat bánom,
Elfelejtesz már előre látom,
Láttalak de ez már csak álom.
