El lehet valamit engedni kit nem lehet szeretni?
Fáradt tépet madár sem tudja fészkét ott hagyni,
Én sem tudlak feledés szürke csendjébe engedni,
Nem élhetek abban, hogy hagytalak emlékek közt elveszni.
Vártam de nem tudok tovább magammal küzdeni,
Szét szakít, hogy tudom utadon nem tudlak kiérni,
Nem akarom, hogy hagy a szürke ködbe veszni,
Nincs remény néha úgy érzem könnyebb elveszni.
Távol oly távol de szeretnék még a csodákba hinni,
Szeretném még korcs szívem valahogy megmenteni,
Nélküled valahogy ezt a hamis világot át vészelni,
Valahogy a felejtés kínjától tovább nem szenvedni.
El kéne fogadni szíved vas kapuját nem tudod kinyitni,
Tovább kéne menni és a holnapra vissza se nézni,
Valaki mástól az örök boldogságban vég nélkül hinni,
De mi van akkor ha nélküled nem érdemes élni?
