Ködbe borul minden,sötét az ég,
Az ember csak az embertől fél,
Férfi nem törhet meg,nem szabad,
Felesleges könnyet nem hullajthat.
Férfi könny tűz mely perzseli a földet,
Fájdalom mely térdre kényszeríthet,
Mégis ez a gát soha át nem szakadhat,
Némán,éget fekete szívem meghasadhat.
Nem vagyok gép nekem is pont úgy fáj,
Van, hogy nehéz a levegő és néma a száj,
Nem értékes a hazug szó mely el lep,
Többet ér az érted hullott könny csepp.
