Futok, úgy, hogy nem mozdulok,
Lélegzek úgy, hogy közbe fuldoklok,
Látok úgy, hogy egyre távolibb minden,
Valahova szaladok de célom már nincsen.
Pont úgy fáj mint bárkinek,
Mégis én érzem magam egy senkinek,
Mit ér az a dal mi senkinek se szólhat?
Mit érek én ha a szerelem össze nyomhat?
Szaladok magam elöl futok,
Futok de tudom egy lépést nem haladok,
Poros koszos emlékek most már ég veletek,
Nincs menekvés de menekülök elöletek.
Valahova szaladok mert állni nem lehet,
Nincs menekvés ha senki nem szeret,
Menekülök de közben a magányba fulladok,
Nélküled a végtelen semmibe szaladok.
