A színpad sztárja(Bakudeku)

9.rész

A szobámba beérve ültettem le Kacchant az ágyra, utána a szekrények felé mentem. Kikészítettem magamnak a szokásos fekete egyberészes ruhát és a zoknikat és kesztyűket, a szintén szokásos dobozba.
-Hé, Deku! Miért hordasz egy női fürdőruhához hasonló ruhát?-kérdezi Kacchan, mire én megfordulok és ránézek.
-Mivel az emberek ezt szavazták, és én is ezt választottam a másik ötlet az katasztrófa lett volna. Na meg ígyis-úgyis lányos alkatom van szóval miért is ne? Te amúgysem ezt fogod felvenni, te egy kandúr ruhát kapsz.-jelentem ki, nagy büszkén.
-Jó, jó, de honnan tudod a méretem?-kérdezi.
-Szerinted?-nézek rá,
-Hát, nem tudom, de azt tudom, hogy elég sokáig nyomoztál utánam.-mondja amire falfehér leszek.
-Honnan?-csak ez csuszott ki a számon.
-Hát, Kirisima elmondta, hogy elég sokat kérdezel felőlem, és láttam ahogyan követsz az edzőterembe. És álltalánosban még a három méteres körzetemet sem voltál képes elhagyni.-mondja.
-Az edző terembe azért mentem, mert szükségem volt rá, hogy fent tudjak maradni a rudon.-hozom fel védekezésként.
-Értem, nyugi nincs harag, sött még örültem is neki, hogy az akit már ovi óta szeretek engem követ.-mondja majd idejön és megcsókol.
-Na visszább kandúr, még nincs meg a ruhád az ágyon maradsz!-utasítom, mivel nem sok időnk maradt. Találtam is neki egy jó ruhát.
Ugyan úgy a fekete kesztyű, mint nekem egy sarkánál kivágott bőr bokazokni és egy tökéletes fekete rövid nadrág, ezeket beleraktam a kezébe és elküldtem felpróbálni. Amint végzett vissza is jött.
-Az alsót ugye tudod hogy le kell venned?-kérdezem, mert ezek a ruhák alá kapunk egy speciális alsót.
-Igen csak nem akartam most össze koszolni.-mondja, majd kimegy. 3-ig csak próbáltunk, és megbeszéltük apámmal a bemutatkozást. Már lent voltunk az öltözőben áttöltözve amikor kicsapódott az ajtó.
-Zöld cicus! Még mindig áll amit tavaj akartam tenni, és most lehet is rá lehetőségem.-ront be a tavaji zaklatóm.
-HÉ! KÖCSÖG GYERE CSAK IDE?-szólal fel Kacchan akinek az ölében ülök és csinálom a sminkjét és a macskafüleket igazgatom.
-Állj fel cicuskám-súgja maga elé. Én teszem amit kért. Felálltunk a székröl, majd ahogyan fel álltunk Kacchan elkezdett a srác felé menni. Én vissza ültem a székre és megnyomtam az asztalom alatti vészgombot.
-Na mi van? Ki a faszom vagy te?-kérdezi a zaklató.
-Fekete Kandúr. Zöld Cicus jövendőbelije és párja!-mondja gőgösen a életem szerelme.
-Mi? Hogy te? Nálam jobb kezekben lenne.-mondja a zaklatóm, amire fel megy bennem a pumpa.
-IDE FIGYELJ!-kiálltom el magam amire mindkettő fiú felém fordul meglepetten. Én el indulok feléjük, majd ahogyan közelebb érek Kacchan félig meghajol átt adva a helyzetet.
-Na végre, kinyiltak a csippáid?-kérdezi fenyegetően, és kezd közeledni felém. Én pedig akkora pofont kevertem le neki amibe a kezem is bele fájdult egy kicsit. A kezem nyoma pedig ott maradt a srác arcán, és ő vért felköhögve köpi ki az egyik most kiesett fogát. Nem tudtam, hogy ilyenre is képes vagyok, de úgy látszik igen.
-Cicuskám jól vagy?-jön oda kandúrom, és húz ölelésbe. Én átt ölelem amire meg is érkezik Mike.
-Mi történt?-kérdezi.
-Ez a köcsög megint Cicusra akart mászni-mondja Kacchan.
-Ez igaz Cicus?-kérdezi Mike, amire csak bólogatok.
-Rendben, és sajnálom, hogy nem értem ide időben, de ki ütötte ki?-kérdezi.
-Zöld Cicus.-mondja büszkén Kacchan. Én kimászok az ölelésböl és felrakom magamra a füleket, és rá nézek az órára.
-Kandúr, 1 perc és kezdün, sietnünk kell!-mondom és rohanunk a nekem már jól megszokott helyre. A terv az volt, hogy apám elmondja a beszédet amin bejelenti az örömhírt. Utána besétálunk a színpadra majd leadunk egy 15 perces mini műsort, és lemegyünk a színpadról és szaladhatunk a többiekhez.