A színpad sztárja(Bakudeku)

24.rész

Katsuki sz.sz.
-URARAKA! SAJNÁLOM!-vísitozik az ajtóban valaki. Én oda nézek és a Toga csaj sírva esik össze. Deku és Uraraka meglepődve nézik a lányt, bár szeritntem Deku most küldött el mindenkit melegebb éghajlatra, mert már mindenki kiidegelte a sok sírassal. Eddig azt hittem, hogy ő a világ legnagyobb bőgőmasinája, de nem. Oda megyek hozzá és felemelem és a helyére viszem, addig a szőke lány odamegy a barnához és szorosan magához ölelte.
-Sajnálom, nem én voltam! Dabi volt, ő vette ki a kezemből a telefont és írta azokat.-mondja sírva. Amire a maszkos Yagi lép a terembe.
-Uraraka, valami baj van?-lép oda hozzá és simogatni kezdi a lány hátát.
-Nem, nincs az a rohadt Dabi helyettem írt Urarakanak. És olyan dolgokat amik nem is igazak.-mondja a lány, de hangjában egyszerre lehetett hallani a sajnálatot és a dühhöt. Yagi fel állt és elővette a telefonját és felhívott valakit.
-Mike?-szól a telefonba.
-Hozd ide azt a Dabit de kurva gyorsan!-mondja dühösen. Majd Deku felé néz, és lerakja a telefont. Elküldi a címet és a tanári asztalhoz megy.
-Hol van az én kiscicám pszichológusa?-kérdezi és szétt néz, erre Denki, Kiri, Uraraka és Toga is Deku felé mutogat. Yagi elindul felé, de én elé állok.
-Te, meg ki vagy?-néz rám.
-Bakugou Katsuki a Cicus pszichológusának a pasija!-jelentem ki büszkén, erre egy megjátszott meglepedtseget kapok.
-Izuku, ez igaz?-kérdezi.
-Igen! De amint látja megsem tudok mozdulni.-mondja Deku az igazat. Mivel az éjjel nem is aludt és még csak pihenni sem volt ideje. Yagi végignéz rajta.
-Ezeket meg ki csinálta rajtad?-kérdezi miközben a szívásnyomokra mutat.
-Nézze meg a páromat és megtudja.-mondja szégyenlősen és pirultan. Te édes isten milyen aranyos ilyenkor! Amikor már azt hittem, hogy elveszett minden kis reményem a boldogsághoz ő jött és bearanyozta a napomat. De örülök, hogy az enyém lehet. Raadasul képes gyereket nemzeni, lehet közös gyerekünk! Ez még a legjobb álmommat is felülmúlja. Amíg ezen agyaltam, addig Yagi a tekintetét váltogatta köztem és az angyalkám között.
-Hány évesek vagytok?-kérdezi.
-Én áprilisban töltöttem a 17-et, Deku pedig júliusban tölti a 17-et.-válaszolom neki.
-Azta, a szüleitek tudnak rólatok és az éjszakás kalandjaitokról?-kérdezi.
-Hogyne tudnának róla! Az éjszaka aludni sem tudtak Deku nyögései miatt.-nevetek fel, amire Deku oldalba boxolt.
-Hé!-fordulok felé.
-Ha jól tudom miattad nem aludtam!-néz rám dühösen, de amilyen fejet vágott. Úgy néz ki mint egy cuki hörcsög akinek teli van a pofikája valamivel.
-Ugye tudjátok, hogy erre nem voltunk kiváncsiak.-mondja Denki, és a felemás barom megint bőg.
-Te Enji Todoroki gyereke vagy nem?-kérdezi a felemásra nézve aki csak bólogat.-Nem neked van egy fehér hajú kékszemű bátyád? Toya Todoroki.-elmélkedik a neven, amire a felemas abbahagyja a bőgést és felkapja fejét. Ekkor betoppan Mike és Will, Dabival a kezükben.
-Uram! Itt van Dabi ahogy parancsolta.-mondják majd felegyenesedve fogják a srácot.
-Áhh Dabi, nem is mondtad, hogy az öcséd is meleg.-megy oda majd nyakon burítja egy a rózsaszin haju lány kezéből kivett vizzel. A vïz hatására a srác haja feketéről fehérre váltott.
-Izuku! Ez a te műved?-néz gyilkos szemekkel az ártatlanul ülő brokkolira, de amint észere veszi a nyomokat rajta olyan fehér lesz mint amilyen a haja is.
-Te én nem is hittem, hogy ilyen vonzó vagy még az ágyban is, hogy a szőke herceged ezt csinálja veled!-kacag fel, amire az öccse ismét sírni kezd.
-Oh, bocsi öcsi de a zöld hajú nem illik hozzád. A szőkéhez jobban illik. De hozzád a melletted ülő feketes hajú csajszi illik.-mondja és a mi részünknél csak a felemásra figyeltünk aki azt sem tudja, hogy melyik bolygón van.
-Mi a Fasz!?-üvöltök fel.
-Nyugi, nyugi, tudtam, hogy van valaki a levegőben amikor bejöttél a bárba, de azt, hogy pont ő. Na de a kérdés is csak egy teszt volt, hogy mennyire vagy képes elfelejteni szíved válszasztottját egy bárban. De ahogyan és amilyen gyorsan válaszoltál. Az nem volt semmi. Egy másodperc alatt azt tudtad mondani, hogy eggyütt vagy vele amikor még nem is voltatok együtt. Te kis brokkoli pedid szerencsés vagy! És ez slmondható az apád testvérének a gyerekére is.-mondja.
-Tessék, te most Shigakari-ra gondolsz?-kérdezi sokkoltan a brokkoli.
-Nem, All Might-ra.-vonna vállat de az őrök miatt nem tud.
-Én rokonja vagyok a Zöld Cicusnak?-kerezi tettetett tudatlansággal.
-Oh, bocsi, hogy tőlem tudod meg.-hajtja le a fejét.
-Midorya nem te vagy a főnök fia?-kérdezi Uraraka.
-Mi van?-kérdezi Deku és a lába megint járni kezd.
-Valaki hozzon egy üveg rumot!-szólok mindenkinek.
-ITT VAN!-kiállt be egy koszoskék hajú srác.
-Kérem!-szól Deku idegesen, amire a srác odaviszi neki.
-Köszi.-mondja majd az egész üveget legyűri.
-NEM VAGYOK A FIA! SENKINEK SEM VAGYOK A FIA!-üvölti el magát, majd az asztalba csapótik a feje és elalszik.
-HÉ MI A BÜDÖS FASZ VOLT ABBAN AZ ITALABAN TE FASZKALAP!-kiálltok a srácra.
-Nyugtató.-von vállat és már itt sincs.
-Oké, ez rohadt fura volt. De honnan tudtad, hogy rum kell neki?-kérdezi Kiri.
-Mert emlékszel arra amikor a bár alsó szinti társalgójában voltál?-nézek rá, majd nem fojtatom és várom, hogy leesen neki.
-Áhhb értem.-mondja majd az értetlenül néző Denkinek elsuttogja az egész történetet.
-Szóval értettétek? Ő Yagi tanárúr vérszerinti fia! És nem a bár főnökéé.-mondom gyilkos szemmel a barna lányra nézve aki megszeppenve a szőke mögé ugrik.
-Gyerekek mi ez a felfordulás?-jön be az igazgató.
-Semmi Nezu igazgató! Csak én jöttem be mert az egyik alkalmazottamat sújosan megbántotta a másikat és nekem kellett lerendezni.-vakargatja Yagi a tarkóját, én pedig Deku elé állok úgy, hogy az igazgató ne is lássa.
-És mi történt Midorya Izuku-val?-kérdezi én meg lefagytam.-És veled Bakugou, kivel bunyóztál már megint?-kérdezi.
-Midoryaval az ágyban.-mondja Dabi, amire Deku felpattan és mint akit most töltöttek fel, indult a Dabi gyerekhez és akkora tockost lekevert a srácnak, hogy csoda, hogy a gyerek túl élete. A többiek meg csak nézték a kiütött testet és a feltámadt részegen de álló fiút, akinek egy győzelem ittas mosoly szerűseg íródott az arcára.
-Midorya mióta vagy ilyen erős?-kérdezi Todoroki.
-Már lassan 3 éve.-nyögi ki három csuklás között.
-Midorya jól vagy?-kérdezi az igazgató, aggódó arckifejezéssel.
-Tökéletesen, de hol van a lakásom? Otthon kéne lennem gyakorolni a hétvégi táncomat. A randim mikor is lesz? Ja szombaton.-kezd el hablagyolni.
-Jeszus! Mit itattatok vele?-kérdezi a most érkező suli orvos.
-Rumot ittam! Nyugtatóval! Nem aludtam az éjszaka Kacchan kurva jó farka miatt!-mondja boldogan felém ugrándozva, majd ahogyan jött kezd el furcsa de nekem tetsző pózban az asztalra ülni.
-Deku! Ne itt!-mondom neki miközben zsebkendőt osztogatok az osztálynak.
-De Kacchan!-nyöszörög majd elalszik.
-Jézusom! Midorya!-üvölti Yagi és odafut, hogy elkapja az éppen most lefelé csúszó fiút.
-Ezt meg mi lelte?-kérdezi az igazgató.
-Egész éjszaka nem aludt, miattam és az ő vonzósága miatt.-vonok vállat full vörösen égő arccal.
-Ejha. Hány éves is Midorya?-kérdezi az igazgató, én meg vörös fejjel izzadva állok szerelmem padjanelött. Nagyot nyelek majd bele kezdek.
-17 lesz júliusban.-mondom neki.
-De még július sincs! Még csak május van! Ezt ő megengette?-kérdezi fal fehéren.
-Inkább mondjuk azt, hogy kikönyörögte magának.-mondom hallkan de jól hallható hangon.
-TESSÉK?-jön az egész osztály fal fehéren.
-JÓL HALLOTTÁTOK BARMOK!-kiálltok fel még mindig vörösen.
-Nyugi Bakubro! Én is ezt tenném Denkivel, ha kérné.-mondja egy kis pirrel az arcán, de a másik fiú pedig parasicsomot megszégyenitő pirossággal ül mellette.