Dahlia segítségre szorul.
Austin segít rajta.
Egy lány, aki gyűlöli az intimitást.
És egy fiú, aki gyűlöli őt szenvedni látni.
Hogyan válik két teljesen idegen ember, egymás lelki támaszává?
Mi köt össze két teljesen különböző háttérrel, és személyi...
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
🐭
A kirándulás második napjának reggelét ugyanúgy kezdem, mint tegnap. Időben felkelek egy forró, nyugtató fürdőre, még habot is csinálok bele, aztán a könyvemmel együtt belesüllyedek, és élvezem csak úgy a csendet. Szeretek egyedül lenni, és szeretek gondoskodni magamról, így az én idő igazán fontos számomra. Főleg amikor lelkileg fel kell készülni a sok emberre, akiket annyira utálok, hogy legszívesebben felfújnám őket egy biciklipumpával. Ma azonban valami egy kicsit másabb, mint tegnap volt. Ma valahogy sokkal bizakodóbban nézek a nap elé, mert hát a tegnap igen csak jól alakult, így remélem, hogy a ma is tartogat valamit a számunkra. A könyvemnek már nagyon a végénél járok, ezért csak úgy falom az oldalakat, tűkön ülve a végkifejlet lebonyolításáig. Az utolsó előtti fejezetnél kénytelen vagyok abbahagyni, és kiszállni a kádból, ha nem szeretném lekésni az iskolától induló buszt. Megszárítkozom, megcsinálom a hajam, majd a sminkem, aztán az ágyamon fekvő tiszta, és frissen vasalt egyenruhámhoz lépek. Ismét szitkozódva veszem magamra, főleg a vastag, meleg, és kényelmetlen térdzoknit, meg egy újabb bőrcipőt, ami ugyanúgy nyomja a sebet a lábujjamon. Az arany nyakláncom tegnap hazafele beadtam az ékszerészetbe megcsináltatni, ezért ma csak egy egyszerű fehér gyöngysort választok a nyakamra. Anyáék ismét sehol a láthatáron, aminek örülök is, aztán a garázsban köszönök Harrynek, és már a kocsiban is vagyok.
-Mi ez a jókedv ma reggel? - néz rám a visszapillantóból mosolyogva, mire csak megvonom a vállam, és előveszem a kis tükröm.
-Csak jól aludtam. - válaszolok.
... A suli előtti lépcsőnél ismét Charlotteot találom a telefonjába bújva, nagyon mélyen chatelve, ezért nem igazán beszélgetünk. Ő ismét napszemüveget visel, én pedig ismét elfelejtettem, ezért magamban mormogva hunyorgok szét az emberekre. Ma nem tartanak velünk a Tahó Trinyók, ezért a hangulat valamivel derűsebb, azonban még mindig látok bőven nem kívánt arcokat, és tuskó pöcsöket. Például ott van az a szőke picsa, Suzan Dukeman, a lépcső második fokán nevetgél mint egy agyilag zápos, és a tuskó Druke Mcfloy bicepszét lökdösi minden második másodpercben, aki öntelten vigyorog, és valamiket suttog neki. Biztos valami édes kis mocskosságokat, ami számomra nevetséges, mert hogy tudom milyen pocsék az ágyban. Ő az elmúlt szilveszterem rosszul sikerült próbálkozása, akiről utólag meggondolva nem tudom, hogy szűz volt-e vagy sem. Mert a szája mindig egy nagy nőfalós macsójé volt, azonban nagyon gyengén szerepelt az ágyban velem. Még csak visszaemlékezni is kínos számomra arra a pillanatra, mikor minden előjáték nélkül, csontszárazan akarta magát belém tunkolni, és mikor elmondtam neki, hogy hát ez nem így működik, akkor szívélyes volt kinyalni két másodperc erejéig. Előtte azonban az óvszerrel baszakodott egy ideig, nem tudta feltépni a csomagolást, és ami után kibontottam neki, erős a gyanúm, hogy a rossz felét görgette magára, azt is nagy nehezen. Mert hogy a külsejének direkt síkosítósnak kellett volna lennie, azonban nem igazán volt az, és felsértette a nyílásom annyira, hogy utána égetett pisilni. És még ezek után megkérdezte, hogy minden rendben volt-e. Persze. Minden a legnagyobb rendben. Én a jó lelkemnek köszönhetően nem mondtam el neki, ahogy másnak sem, hogy mennyire csapni való volt, hiszen ez volt az első és utolsó alkalmunk, ő azonban nem volt rest a fél iskolát beleavatni ebbe. Nem igazán tudom, hogy miket mesélhetett arról az élményről, mert a technikájáról biztos nem tudott sokat, de neki hála ismét bővülhetett a "Miért ribanc Dahlia Mendez" kérdőív. Azt hittem, hogy részegen, érzelmektől kötetlenül talán jobban menne a dolog, de még ha lett volna is remény számomra, ő teljesen ellehetetlenítette azt. Lehet hogy azóta tanult valamit, vagy az is lehet, hogy csak az egója lett nagyobb, minden esetre megnézném Suzan arcát a szex után. Suzant ismerve ő nem tartaná magában, ha Druke csúnyán leszerepelne vele is.
