Dahlia segítségre szorul.
Austin segít rajta.
Egy lány, aki gyűlöli az intimitást.
És egy fiú, aki gyűlöli őt szenvedni látni.
Hogyan válik két teljesen idegen ember, egymás lelki támaszává?
Mi köt össze két teljesen különböző háttérrel, és személyi...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
🦔
Dahlia a semmiből fagy le, szemei elkerekedve merednek előre, testtartása befeszülté válik, ajkai megremegnek. Abba az irányba kapom a tekintetem, amerre ő is néz, mire a pulzusom a duplájára nő. Derek két barátjával az oldalán áll meg az asztalunknál, mire össze kell szorítanom a fogsorom miközben a vigyorát bámulom a képén, és össze kell szorítanom az öklöm, hogy ne az ő torkát kapjam el hirtelen. Egész testem megfeszül amikor Dahliára néz, aki csak mered az asztalra maga előtt, és már koránt sem piros zavarában, hanem falfehér félelmében.
Ki kell őt vinnem innét.
-Sziasztok! - köszön Derek, és kezét elsőnek felém nyújtja.
Mindenki elhalkul, még Duke is befejezi a vihogást, egyedül a körülöttünk levő vendégeknek köszönhető, hogy nem áll be a fagyos csend. A légkör elnehezül ahogy nézem a kezét egy pár pillanatig, mire értetlenül összerándulnak a szemöldökei.
Hihetetlenül felkúr, hogy csak úgy idesétál azzal a vigyorral a képén, mintha mi sem történt volna, miközben ez a szegény lány az ereit vágta fel, annyira nem tudja feldolgozni. Legszívesebben a torkánál fogva vinném ki a parkolóba hogy leverjem azt az öntelt arckifejezést a képéről, de türtőztetem magam, mert túl sokan vannak körülöttünk. Nem akarok mindenki előtt jelenetet rendezni, mert azzal mindenkinek elárulnám Dahlia titkát, amit a lelkemre kötött, hogy ne tegyek. Elég stresszes már így is, verekedéssel nem könnyíteném ezt meg neki.
Kezet fogok Derekel, de érzem ahogy forr az ereimben a vér, akaratom ellenére arra gondolok, hogy vajon hova nyúlhattak azok a kezek, milyen undorító dolgokat tehettek meg Dahliával az akaratán kívül, ujjaim maguktól erősebben szorítanak a kelleténél. Míg el nem engedi a kezem, én végig a szemébe nézek, nem próbálom meg leplezni a dühöm, egész testem kőkemény a feszültségtől.
Legalább a vigyora lekonyul az arcom látva.
A többiekkel is kezet fog, - már koránt sem olyan nagy önbizalommal ahogyan idetolta a képét -, és a többiek is vonakodva fogadják a kezét. Eddig egyikünk sem hozta fel a témát, de ahogy elnézem mindenki húzott szájú arcát, és gyors pillantásait Dahlia fele, tudom, hogy ők is hallottak pár dolgot.
Csak az terjeng, amit a bulizó emberek láttak. Hogy ketten felmentek az emeletre, bementek a fürdőbe, nem sokkal később pedig Dahlia sírva futott ki onnan, Derek orrából folyt a vér, miközben...a nadrágján húzta fel dühösen a cipzárt. Úgy néz ki elterjedt a dolog ha már mindannyiunk hallott róla, egyedül Charlotte, Cody, és Matias néznek szét értetlenül. Cody mindig az edzőteremben, pályán, vagy Charlotteal van, pletykákra nincs ideje, Dahlia pedig úgy tűnik, hogy nem részletezte a barátainak azt, hogy ki...ahh, bassza meg!
A saját unokatestvérem képes volt...
-Még összefutunk. - int Derek miután lekezeltünk mindhármójukkal, és elindulnak rendelni.
