🐭
Igen, visszamentünk arra a bulira. Nem igazán gondoltam, hogy jól fogok szórakozni, ezért már eleve úgy készülődtem, hogy közben igyekeztem lelkileg felkészülni az emberiszonyomra és a szorongásra. Így mikor Cody újfent leparkol a parton az autójával, én már készen állok szembenézni két nagy félelmemmel: Buli és fiúk.
Kiszállok a kocsiból, mély levegőt veszek, jól beszívom az esti sós levegőt, aztán végignézek magamon. Egy fehér lenge selyemruha van rajtam, ami leér a bokámig, ami ad egy kis dekoltázst a kis melleimnek, de ezeket és a vágásaimat gondosan eltakartam egy fehér inggel, amit a ruhára vettem "kabátként". A ruha ráfeszül a felső testemre, meg a lapos fenekemre, úgyhogy biztonság érzetet ad, hogy ezeket az ing mind-mind eltakarja. A lábamon a fehér szandálomra pillantok, majd a pedikűrözött babarózsaszín lábkörmeimre, és kifújom a benntartott levegőm.
Minden rendben lesz, Dahlia. Egyáltalán nem vagy kirívó.
-Minden oké? - ragad karon nálam egy fejjel alacsonyabb barátnőm, kihúzott barna szemei aggódva vizslatnak engem.
Ő fekete szoknyát és fekete haspólót visel, ami gyönyörűen kiemeli domborulatait, szép lábait, és vékony derekát. Fekete haját behullámosítottam, egy-egy tincset két pillangócsattal tűztünk hátra. Ezúttal nem kontaktlencsés szemei az esti fényekben ragyognak a csillámos szemhéjfestéktől, ajkaira halványrózsaszín szájfényt vitt fel, illata teljességgel karamell. Kétségkívül gyönyörű, ezt az is bizonyítja, hogy Cody egy percre sem bírja levenni a kezeit a lányról, éppen most sem. Átöleli hátulról a derekát, kényelmesen az apró lány nyakába bújik, aki zavartan pillant rám, mert hogy éppen beszélgettünk.
-Minden oké, ne aggódj. - nyugtatom meg Charlotteot, aztán hagyom is őket turbékolni egy huncut kacsintást követően.
Felzárkózok Matiasék mellé - már amíg ez a másik kettő valószínűleg autós szexet tart - és csendben hallgatva őket vezetem a tekintetem a sötét óceánra.
Ezer és egy csillag ragyog fölöttünk, a hold fénye hullámzik a sötét víz felszínén, melynek végét elnyeli a fekete éjszaka. Egyetlen fényforrásom, hogy ne bukdácsoljak be a sötét homokos dombon, az a hatalmas tábortűz a parton, melynek narancsos lángjai sercegve nyúlnak az ég felé, piros parázs száll fel szentjánosbogarakként, mikor egy mellette ülő alak fát dob rá. Hallom már a kis alapzenét, látom hogy egy kocsi nyitott csomagtartójából kikandikál egy hangszóró, itt-ott kisebb köröket látok összegyűlve beszélgetni, két alak éppen egy láda - feltételezem sört - visznek bele a vízbe, ami most tökéletesen hideg, hogy az alkoholt hűtve tartsa.
Ujjak kulcsolódnak az enyémekre és bíztatóan szorítják meg a kezem, hálásan pillantok fel Matiasra. Ahogy megállunk a tűz mellett és mosolyogva nézünk szét a társaságon, még ad egy homlok puszit is, ezzel aztán pedig pár pillanatig minden gondom elszáll. Megnyugtat, hogy itt van mellettem, és hogy a tudtomra is adja.
CZYTASZ
Taníts Meg Bízni
RomansDahlia segítségre szorul. Austin segít rajta. Egy lány, aki gyűlöli az intimitást. És egy fiú, aki gyűlöli őt szenvedni látni. Hogyan válik két teljesen idegen ember, egymás lelki támaszává? Mi köt össze két teljesen különböző háttérrel, és személyi...