Dahlia segítségre szorul.
Austin segít rajta.
Egy lány, aki gyűlöli az intimitást.
És egy fiú, aki gyűlöli őt szenvedni látni.
Hogyan válik két teljesen idegen ember, egymás lelki támaszává?
Mi köt össze két teljesen különböző háttérrel, és személyi...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
🦔
-Na szóval! - dörzsöli össze a tenyerét izgatottan Duke, és kék szemeit szigorúan az előtte levő laptopra szegezi - Három helyre jelentkeztem, de nyilván a Pepperdine a cél. - fogja a kezébe a kávézó asztalon heverő egeret, és mély levegőt véve megnyitja az e-mailjeit.
Mind síri csendben figyeljük őt, ahogy kattintgat az egérrel. Furcsa félelem és izgalom lengi be Felixék garázsának levegőjét, egy telefon sincs kézben, semmilyen zenét nem kapcsoltunk, még az asztal lábánál heverő sörösüvegek is érintetlenek, bontatlanul várnak az ünneplésre.
Dukeot közreveszi a rozoga kanapén Peter és Alex, mellettük Jonathan áll összefont karokkal, és szigorúan a laptopra mered, velük szemben Cody és én ülünk egy-egy babzsákon, Felix pedig idegesen járkál fel-alá az apja Volkswagen-je előtt.
-Tesó, állj már le! Hát jobban izgulsz mint én! - szól rá Duke ingerülten Felixre, mikor már tényleg idegesíti a szeme sarkában mozgó alak.
-Ehh, bocs. - nevet fel Felix zavartan, és szőkésbarna fürtjeibe túrva leül törökülésben a földre Cody mellé.
-Oké. - fujja ki Duke hangosan a levegőjét, és mind visszatartott lélegzettel nézzük, ahogy egy kattintással megnyitja a levelet, majd görgetni kezd.
Futtábban, magában olvassa a levelet, kék szemei csak úgy pattognak a sorokon ahogy lefele görget, mellette Alex és Peter is teljesen belemásznak a képernyőbe.
Egy ponton Duke szemei hatalmasra kerekednek, vállai befeszülnek, és olyan nagyon belemászik a képernyőbe, hogy mellette Peter és Alex semmit sem látnak, csak a nyakukat nyújtogatva leskelődnek.
-...ugyanakkor örömmel értesítjük, hogy sikeres felvételt nyert az egyetemünkre! - ugrik fel Duke kiabálva, mire mind egy emberként ugrunk fel és kezdünk ünneplésbe, sorra gratulálva lepacsizunk vele.
-Azta kurva! - néz ránk vigyorogva, megcsóválja a fejét, mint aki maga sem hiszi el, és újra a laptophoz lép, hogy ismét elolvassa a levelet - Jövök Pepperdine, geci! Fhú de megkönnyebbültem! - túr a fekte hajába, és a kanapéra visszaülve kikap egy sört a ládából.
-Megcsináltad, tesó! - karolja át Peter boldogan ahogy leül mellé, arcán széles vigyorral.
-Ki nézte volna ki belőlem? - tárja szét az ünnepelt a karjait örömittasan, aztán az asztal sarkán leüti a sörösüvegről a kupakot.
-Én nem, az is biztos. - mosolyog kihívón Jonathan rá, mire Cody nevetve visszaül a babzsákjába, ahogy én is.
-Emlékeztek, mikor bele volt zúgva abba a pincérnőbe ott, ahol most Felix dolgozik? - nevet a koreai barátunk az emléken, mire Duke majdhogynem félrenyeli a sörét, és egy gyilkos pillantást küld Cody felé.
