Zafírkék

Tizenkilenc

19.Fejezet

Amikor beléptünk a szobába érezhető volt, hogy a köztünk lévő légkör, enyhe szólva feszült lett. Nem is csodálkoztam rajta, hisz arra egyikünk sem számított, hogy egy liftben egymásnak fogunk esni.

Néztem ahogyan Seth bezárja az ajtót, majd a konyhába lép. Kerülte a tekintetem.
— Éhes vagy? — kérdezte egyszerűen.
— Igen. — válaszoltam tömören.
— Készítessek neked valamit Margarettaval, vagy feltalálod magad? — nézett rám egy pillanatra. Annyira távolságtartónak tűnt, hogy a szívem kihagyott egy ütemet.
— Ne fáradj vele, majd készítek magamnak valami szendvicset. — vontam meg a vállam és fürkészve figyeltem az arcát, hátha kitudok belőle olvasni valamit. De csak a hűvösséget véltem felfedezni, gyönyörű, zöld szemében.

— Rendben van. Akkor én megyek és lefürdök. — biccentett és sebes léptekkel a gardróbjához lépett, levette a bakancsát és bevitte magával a pizsamáját a fürdőbe. Azaz egy fekete boxeralsót.

Ahogy bezárta maga mögött az ajtót, hirtelen felindulásból elhatároztam, hogy utána megyek és megkérdezem, beszélünk-e arról a csókról. Mert hát, mégis csak, valljuk be én nem egy olyan kis nőcske vagyok mint akikhez eddig köze volt. Nem tehet ilyesmit, hogy amikor neki kedve szottyan akkor a nyelvét ledugja a tokomon! Összerezzentem az emlékképre gondolva és muszáj voltam nyugalmat erőltetni magamra, hogy ne ájuljak el.

Hallottam, hogy Seth megengedi a zuhanyt, így határozott léptekkel elindultam felé, mielőtt még meggondolhattam volna magam. Az ajtó előtt vettem egy mély levegőt és lenyomtam a kilincset.

A kép ami elém tárult, földbe gyökerezte a lábamat. Seth oldalt állt nekem meztelenül és csukott szemmel engedte magára a vizet a zuhanyrózsából. Te szent ég! Micsoda test! Nem tudtam megállni, szemtelenül végigstíröltem mindenegyes négyzetcentijét. A tökéletes test, az övé volt. Azok a finom, kidolgozott izmok és a feneke! Óh szentséges szűzmária! Az alsó ajkamba haraptam, hogy elfojtsam kéjes nyögésemet, mikor a szemem a félig mereven álló férfiasságára vándorolt.

Még soha életemben nem láttam péniszt. De még úgyis, hogy nem teljes egészében állt, látszott, hogy eléggé méretes darab és kellően vastag. Bizseregni kezdett az ölem és éreztem, hogy a bugyimnak annyi, teljesen átnedvesedett.

Nem tudom mennyi időbe telt, de Seth megérezte, hogy nincs egyedül , mert felém kapta a fejét. Döbbenet, csodálkozás ült ki vizes arcára.
— Mit keresel itt? — kérdezte zavartan, én pedig menten elvörösödtem és úgy éreztem magam mint egy perverz kukkoló. Elkaptam a tekintetem róla és a vízsugárra néztem. Seth nem zavartatta magát, úgyanúgy állt, csak ezúttal teljesen felém fordult.
— Nem gondolod, hogy beszélnünk kellene, arról ami történt? — nyögtem ki nagynehezen.
— Úgy gondolom, hogy ha bármiről is beszélnünk kell, akkor azt nem itt kellene. Mi olyan fontos, hogy rám törtél fürdés közben és szemtelenül megbámultál? — kérdezte idegesen. Miért ideges? Még ő van megsértődve?!

Hirtelen elöntött a düh és újra ránéztem. Ökölbe szorítottam a kezeimet, hogy uralkodjak magamon.
— Nem is bámultalak meg! — vágtam oda neki. Hitetlenkedve megrázta a fejét.
— És még hazudsz is. —
— Mi bajod van velem? A liftben nekem estél, megcsókoltál, most meg amióta feljöttünk ebbe az átkozott szobába, olyan távolságtartó lettél, mintha mi sem történt volna! — kiabáltam hangosan.
— Annak a csóknak nem kellett volna megtörténnie. Hiba volt. — mondta halkan és nem nézett a szemembe. Hiba volt?

— Hogy mi? — suttogtam elhalóan. — Te féreg! Én nem a kis ringyóid vagyok, akikkel ha úgy tartja kedved örömmel játszadozhatsz! — léptem hozzá közelebb. Kiszállt a zuhany alól és megállt előttem. Megfeszítette az álkapcsát.
— Menj ki innen Zafír! — utasított halkan, de határozottan.
— Nem megyek ki! Ne parancsolgass! — tártam szét a karjaimat idegesen. Seth elkapta a csuklómat.
— Azt mondtam menj ki innen! Nyomás! — kezdett húzni az ajtó felé. Megmakacsoltam magam és próbáltam kihúzni a karomat az övéből.

— Miért kellene kimennem? Hagyj békén, eressz már el! — sikítottam és a másik kezemmel ütlegelni kezdtem a vizes hátát. Hirtelen az ajtónak lökött és a fejem felett ököllel belevert egyet abba. Összerezzentem és a sokk miatt megkukultam. Seth az arcomhoz hajolt, a vízcseppek az én arcomra csorogtak a hajából.

— Ki kell innen menned, mert nem tudok sokáig magamon uralkodni. — válaszolta elfojtott hangon. Megláthatta a félelmet a szememben mert hozzátette.: — Nem fogom tudni megállni, hogy ne tépjek le rólad mindent és ne dugjalak meg a zuhanykabinnak nyomva, hogy a finom melleid átlátszanak az üvegen, valahányszor beléd döföm a farkam. — a szemeim kidülledtek, szavai nagyon durván megleptek. De ami még inkább meglepetést okozott, az az volt, hogy azt kívántam, bárcsak megtenné velem ezeket.

Meglátta a tekintetembe, hogy teljesen beindultam, mert ingerülten felmordult.
— Ne nézz így rám! Ez nem történhet meg! — fájdalmas arccal nézett le rám. Belőlem meg kiszaladt a vér. Hát ennyire rossz lenne velem? Ennyire taszító vagyok számára, hogy nem mer hozzámérni?
— Rendben van. — nyögtem ki nehezen és elkaptam róla a tekintetemet, majd megfogtam a kilincset és kinyitottam az ajtót. Seth felnyögött és azzal a lendülettel becsapta azt. Furán néztem rá.
— Nem azért nem tehetem, mert nem kívánlak! Basszus! Amióta megláttalak, másra sem tudok gondolni csak ilyen és ehhez hasonló mocskos dolgokra, amiket művelhetnék veled! — simította ki a vizes tincseit a szeméből. — Az a csók pedig...huh. — behunyta a szemét, mintha valami kínozná. Kinyúlt az arcomhoz, és két keze közé fogta. — Életemben nem éreztem még ilyet.
— Akkor miért akarod elfelejteni? Miért volt számodra hiba? — néztem rá kétségbeesetten.

— Kiskorú vagy Zafír. — magyarázta. — Attól a pillanattól kezdve, hogy visszaszóltál nekem, én elvesztem. Minden áldott percben azon törtem magam, hogy ne csókoljalak meg, ne érintselek meg és ne csináljak semmi olyat amit nem szabad. — rázta a fejét és még mindig tartotta az arcomat, hogy mélyen a szemembe nézhessen. — Amikor elszöktél, azt hittem végem. Hogy többé nem láthatlak, nem hallhatom az édes hangodat. Nem fogsz velem kötekedni és nem fogsz felbosszantani. — nagyot nyelt. — Nem tudom mi ez, de szerintem nem nincs rá megfelelő szó. A liftben nem bírtam tovább, muszáj voltam érezni az ízedet. Azt hittem, hogy ettől majd lecsillapodom, hogy nem foglak ennyire akarni. Mondanom sem kell, még rosszabb lett a helyzet. Mert most már mindenpercben érezni akarlak. — fejezte be.

— De nem teheted mert kiskorú vagyok. — tettem hozzá. Szomorúan bólintott.
— Ha megtudják...— kezdte, de a kezemet a szájára tapasztottam.
— Senki sem fogja megtudni. Egyébként is, mennyi idős vagy? — néztem rá kissé félve.
— Nem emlékszel már rajta is kaptak minket? — nevetett idegesen.
— Uh...basszus. Ez igaz, de nincs rá bizonyítéka. — rákacsintottam. — Hány éves vagy Seth?
— Huszonöt. — válaszolta halkan. Oké, kisebb pánik.
— Tehát akkor ezek után szeretnéd, ha nagyobb távolságot tartanánk egymás között? — néztem fel rá. Leengedte a kezeit az arcomról és a földet bámulva bólintott.

Mély levegőt vettem és kisétáltam a fürdőből, magára hagyva őt.