Akarva-akaratlanul Taehyung ff.

8. Fejezet

Az ágyon fekszek, és várom Hyejin-t, hogy végezzen a tusolással. Nemsokára indulunk arra a szórakozóhelyre, mely elvileg a városban az egyik legjobb. Hát nem tudom, nem voltam még ott, de most kénytelen vagyok, ha már megígértem.

Már csak fel kel húznom azt a ruhát, amit Hyejin választott nekem, majd ki csinosítja asz arcomat. Nem igazán csípázom ezeket a bulikat, néha-néha eljárunk Hyejinn-nel, de nem vagyok az a nagy bulizós típus. Inkább otthon maradok és anime vagy kdrama maratont tartunk Hayannal, vagy takarítás közben egy komplett koncertet adunk elő. Tudom, irtó unalmas, de így jobban érzem magam, de persze ezek mellett bármikor kapható vagyok egy kis bulizásra, kikapcsolódásra is.

- Arra gondoltam, húzhatnál valami extra szexit, van is egy olyan darabom. – jön ki Hyejin a fürdőből, testén egy törölközővel, így felülök és nézem, ahogy a szekrényében turkál és elővesz egy lila, térd fölé érő, váll nélküli, passzos, bordázott ruhát. Elfintorodok.

- Hát ez inkább ribancos, mint szexi. – felelem, majd sóhajtok egyet. Ez hosszú lesz.

- Áhh, igazad van, nem is értem miért vettem meg. – folytatja tovább a keresgélést, majd egyszerűen ledobja a földre a ruhát, melyet felveszek és megnézek közelebbről. Nem rossz, csak nem az én ízlésem. – Itt kell lennie valahol. – mondja magának. – Megvan! Próbáld fel! – kiáltja.

Felhúzom, ám tátva marad a szám. A ruha teljesen rám feszül, mégse szorít, kellően feszes és kényelmes. A háta teljesen ki van vágva, csak a derekam alján ér össze az anyag. Elől keresztbe van egy plusz anyag a ruhán, ami csinos fazont ad neki. A mellemet épp, hogy takarja, de ott is plusz anyag van, aminek buggyos az állása. Egy kicsivel ér térd fölé, ám mégsem zavar annyira, mivel elképesztően szép ez a ruha. A ruha, ami zöld színű. Nem hittem volna, hogy valaha zöld színű ruhába fogok menni bulizni, de nem tudhatja az ember, mi fog történni.

Hyejin még jobban le sokkolódik, mint én, pislogni is elfelejtett. – Csajszi, ebben kell jönnöd! Tuti minden pasi téged akar majd.

- Szerintem is ebben kell mennem. Honnan van neked ilyen ruhád? – kérdem.

- Maradjon az én titkom. – somolyog majd ő is elkezdi felhúzni a ruháját.

Hyejin egy tűzvörös ruhát vett fel, ami nagyon jól áll neki. Ez térd fölé ér, de elenyészik, mivel nem teljesen rá feszölő a ruha. Felül v vonalban öleli át a vállát az anyag és hátul lejön a derekához, majd ott folytatódik. Hát az biztos, hogy ma hódítani fogunk.

- Hallod, ebben utánad fognak fordulni a fiúk. – mondom, miközben megforgatom, hogy hátul is megtudjam nézni, hogy milyen jól áll neki.

- Szerintem mindketten megbolondítunk minden csávót ma este! – és ezután megcsináljuk a hajunkat, majd a sminkünket. Nekem csak simán begöndörítjük a hajam, és a ruhámhoz illő zöld-fekete sminket készít hyejin. Magának kivasalja a haját és felköti, ami eléggé dögösen néz ki, mivel a piros ruhájához a barnából szőkébe átváltó haja tündököl. Piros-fekete színeit használja az arcához.

_______________________

Ütemesen rázom a csípőm a ritmusra. Már itt vagyunk 1 órája és van bennem pár feles. Hyerin nem tudom hol van, egy ideje eltűnt, de jelenleg nem nagyon izgat, csak az, hogy jól érezzem magam. Ám ebben megakadályoz egy kéz és a hozzá tartozó test, aki mögöttem van, és átkarol. Ha több alkohol lenne bennem, nem zavarna, de így egyből el lököm a nyúlkáló kezet, de nem nagyon akarja abbahagyni, így kénytelen vagyok megfordulni és felképelni az illetőt.

Meg is fordulok, de mielőtt behúzhatnék egyet ennek a parasztnak, más valaki megteszi helyettem.

- Hogy merészelsz megütni? – fogja a vérző orrát az a seggfej, és mérgesen néz fel a mellettem állóra.

- Inkább az lenne a kérdés, hogy merészelsz hozzá érni egy nőhöz, sőt fogdosni, miközben szemmel láthatóan kellemetlen neki? – teszi fel a kérdést a megmentőm, és fél szemmel rám néz.

- Húzz már el, senki nem kérdezett. – Mondja majd ismét hozzám akarna érni, de a segítőm megfogja a karját, maga elé rántja, valamit a fülébe súg. A csávó még egyet ránk pillant, majd elviharzik.

- Most már nem fog zaklatni. – feleli mosolyogva.

- Mit súgtál neki? – kérdem Taehyung-tól, mondjuk fogalmam sincs miért futunk ismét össze.

- Ja csak annyit, hogy ha nem tűnik el nagyon gyorsan a barátnőm közeléből, akkor nem csak az orrát töröm be. – mondja, de csak annyi marad meg, hogy barátnő. Elég furán nézek, és kijavítja magát: – Persze csak azért mondtam a barátnőt, hogy lekopjon. – mosolyog zavartan.

- Mit keresel itt? Csak nem bulizni jöttél te is? – persze, hogy bulizni jött, hiszen egy fekete szaggatott farmer és egy fekete ing van rajta. Meg kell hagyni, észveszejtően néz ki. A haja, mint mindig a szemébe lóg, és alóla néz rám.

- Hát de-de. Nem iszunk valamit? – kérdi. Hogy a viharba ne innék valamit egy ilyen jó pasival?

- Ihatunk. – amennyire rajongok érte, annyira nem mutatom, mivel milyen lenne, ha látná rajtam, hogy bejön?

Oda battyogunk a pulthoz és kérünk egy-egy felest. Csak nézem a pohárban lévő alkoholt, majd hallom, hogy Taehyung játszik a saját poharával. Egyik kezéből a másikba lökdösi azokkal hosszú ujjakkal. Igen hosszú ujjai vannak, de a keze i elég nagy. Vajon más testrésze is nagy lehet...?Na jó Yoora túl sok alkoholt ittál már. Vagy nem eleget...

- Köszönöm, hogy segítettél, ha nem jöttél volna, talán még alvó üzemmódba ütöttem volna én is. – nevetek saját viccemen.

- Ohh, semmiség. Hát én is nehezen fogtam magam vissza, hogy ne ugorjak neki. – nevet ő is. – Egyedül vagy itt?

- Nem, a barátnőmmel vagyok, csak ő valahova elkandikált. Te? – kérdezek vissza.

- Én is egyik haverommal vagyok, és szintén eltűnt. – imitál jelentkezést.

- Akkor végülis jó, mivel mi megtaláltuk egymást. – nézek rá óvatosan.

- Igen, ennek én is örülök. – veszi elő a téglalap mosolyát, amitől elolvadok. Miközben nézzük egymást, egyre közelebb kerülünk egymáshoz, és már majdnem összeérnek ajkaink, de drága barátnőm megzavar, így hát el húzódunk egymástól, én rákvörös arccal, Taehyung pedig az arcára fagyott mosollyal. Hyejin mindig a legjobb pillanatot választja ki és bukkan fel. Ám nem egyedül van.

- Hát ti mit csináltok itt együtt? – kérdi Hyejin, miközben Jungkook-ba van karolva. Ezek szerint jól sült el a tegnap este. Nem beszéltünk még a randiától, de majd holnap kikérdezem.

- Ezt én is kérdezhetném. – felel Taehyung Jungkookra pillantva.

- Hát mi összetalálkoztunk Kookie-val és együtt maradtunk. Ti? – Hyejin többet ivott a kelleténél, mivel nem úgy pörög már a nyelve, de hát nincs semmi probléma.

- Mi is, majd idejöttünk inni egyet. – ránézek Taehyungra, remélem nem akarja elmondani mi történt, mivel nincs kedvem most itt magyarázkodni, meg amúgy is , nem emlékezne rá holnap Hyejin. Maradjon csak meg nekünk.

- Ja taliztunk majd felajánlottam, hogy igyunk valamit. – a szeme azt sugározza, hogy ezért jövök neki eggyel. Hát rendben, de majd ezt is meg kell köszönnöm neki.

- Ti ismeritek egymást? – kérdem Tae-t és Jungkook-ot, mert úgy tűnt, hogy nem ismeretlenek egymásnak.

- Legjobb haverok vagyunk ugye Tae-Tae? – karolja át Jungkook Taehyung-ot.

- Ja, azok vagyunk. – feleli mosolyogva, és úgy néz jungkook-ra, mintha a kisöccse lenne. Nem is gondoltam volna, hogy ismerik egymást. Milyen kicsi a világ.

- Na akkor jó. Jungkook haza megyünk? Nincs már kedvem itt lenni. – hát igen, mikor Hyejin nincs teljesen magánál, elkezd nyafogni.

- Haza mehetünk. Hozzád vagy hozzám? – ezt megvitatják, majd elköszönünk egymástól, és elindulnak Jungkookhoz, mivel ő lakik közelebb. Hyejin-nel még gyorsan megbeszéltük, hogy majd holnap találkozunk és, hogy tényleg nem baj, hogy elmegy. mindent megbeszélünk, majd tényleg elindultak.

És én ismét egyedül maradtam Vele.