23
Hát eljött. Ma este eljött a nagy nap. Taehyung végre teljes meztelenségében fogja látni és lerajzolni Jungkookot. Művészi szempontból nagyon izgatott lett és készen állt a kihívásra. Ábrázolni akarta az izmait és a méretarányait, részletbemenően megörökíteni a tökéletes szépségét és az erejét, amit a teste rejtett. Pózok tömkelegei lepték el a gondolatait, mindegyik kiemelte volna a tetovált fiú művészi tökélyét.
Teljesen más okokból, (olyan okokból, amik magukba foglalták az elvakult vonzalmát felé) alig bírta kivárni, hogy gyönyörködhessen Jungkook minden egyes porcikájában.
Fedetlenül, csupaszon, meztelenül... csak az ő szemei előtt. A szája máris kiszáradt a gondolattól.
Természetesen a gondolatai visszatértek a reggelre és arra, ami majdnem megtörtént Jungkook ágyában. Miközben még nem állt készen a szexre, arra már nyitott volt, hogy jobban felfedezzék egymást. Idővel minden eljön és végül ők is eljutnak majd oda. Jungkook sem tűnt úgy, hogy bárhová rohanna, sosem akart továbblépni. Ráadásul annyira visszafogta magát, hogy rá kellett szólnia, hogy ne legyen ennyire óvatos.
Félreértés ne essék, szerette a gyengéd és törődő oldalát. A világot jelentette számára, hogy folyamatosan tiszteletben tartotta a komfortzónáját és a testét. De emellett azt is szerette volna, ha Jungkook azt teszi, amit akar. Azt akarta, hogy nyugodtan legyen erőteljesebb, ha az intimitásra kerül sor.
Megértette, hogy időbe fog telni, mire eljutnak komolyabb dolgokig. Még mindig egymás határait tanulgatták és felfedezték, ami tetszett nekik. A kommunikáció nélkülözhetetlen lesz, mert csak úgy fognak tudni megnyílni egymás előtt, hogy mi működik és, mi nem.
Ma reggel aktív erőfeszítéseket tett ennek érdekében. Jungkook kissé durva és erőteljes oldala istentelenül felizgatta, szerette magán érezni, ahogy a tetovált fiú elveszti a kontrollt.
A jövőben többször akarta ezt átélni.
Viszont abba kellett hagynia az elmélkedését, hacsak nem akarja Jungkookot hatalmas merevedéssel fogadni.
Előre elkészítette a vacsorájukat, (elkészítés alatt a házhoz rendelést kell érteni), és felbontott egy üveg bort is. Így miközben várta, hogy a fiatalabbik felbukkanjon, eldöntötte, hogy mindent előkészít későbbre. Úgy gondolta, hogy annak van a legtöbb értelme, ha Jungkook fekve pózol neki, mert így könnyebben el tud lazulni, mintha csak meztelenül kiállnia elé. A nappali és a saját hálószobája között vacillált, de végül a hálószobáját látta a legjobb helynek. A fényeket itt könnyedén tudta kapcsolgatni és ezzel jobb hangulatot tud teremteni.
A rajzoláshoz, természetesen.
Miután bevitte az állványát a szobájába és beállította az ágyával szemben, gyorsan eligazgatta a papírjait és a ceruzáit is. Gondoskodott arról, hogy a szobájában is rend legyen, hiszen esztétikus környezetet akart teremteni.
A rajzoláshoz, természetesen.
Jungkook megérkezett és hangosan kopogtatott az ajtón. Taehyung gyakorlatilag szaladt, hogy üdvözölje, nagyon izgatott lett, hogy újra láthatja. Kinyitotta az ajtót és azonnal érezte, hogy a levegő a tüdejében rekedt.
A fiatalabbik a tipikus munkaruháját viselte, szakadt farmert és fehér trikót, a haja pedig a szemébe lógott. A szemei vágyittasan csillogtak, amikor végignézett Taehyungon.
Határozottan belépett a lakásba, becsukta az ajtót, majd egy hirtelen mozdulattal hozzászorította a művészfiút. Szó nélkül megcsókolta, lassan és hosszan. A csókjuk mély volt és kísérletező. Ízlelgették és feltérképezték egymást. Úgy fogta közre Taehyungot, mint egy takaró, teljesen magába szippantotta.

YOU ARE READING
Fogadj el! (Taekook)
FanfictionTaekook fanfiction. Fordítás! *Azt mondják, az emberi test a legjobb ábrázolása az emberi léleknek. És az ő teste maga a műalkotás. Akkor milyen lehet a lelke? * Kim Taehyung feltörekvő képzőművész hallgató az egyetem utolsó évében. Már csak egy tá...