Fogadj el! (Taekook)

8

8

- Szóval itt fogunk dolgozni - magyarázta Taehyung kissé kínosan, miközben végigmutogatta a műtermét.

Jungkook néhány perce érkezett meg hozzá, kissé nedves hajjal. A homlokára ráragadtak a tincsei, kissé kócos hatást keltettek.

Taehyung kezei azonnal égtek, hogy lerajzolhassa az arcát, mert meg akarta örökíteni ezt a látványt. De aztán emlékeztette magát arra, hogy a mai napnak nem ez a célja. Ugyanis neki a technikáján kellett dolgoznia, amikor izmokat kell rajzolni.

De ez nem jelenti azt, hogy máskor nem rajzolhatná le Jungkook portréját...

Miután beengedte a modellt, Taehyung nem vezette végig a lakásán, hanem egyenesen a műtermébe mentek. Elfelejtette eltakarítani a rendetlenséget, amit az aktok okoztak, ezért gyorsan összeszedte őket. Nem érezte magát kínosan a papírok miatt, de azt nem akarta, hogy Jungkookot kellemetlenül érintsék. A fiú valószínűleg már így is elég rosszul érezte magát.

Jungkook végignézett a szobán és letérdelt, hogy megnézzen néhány rajzot közelebbről.

- Mennyi ilyen van itt?

- Rajzok? Nem tudom. Mindig csak halmozódnak.

A modell hümmögött válaszul és végig lapozgatott néhányat, mielőtt vissza egyenesedett.

- Szóval... hogy szoktad ezt csinálni? Itt kell átöltöznöm? Biztosan a többi modelled nem kérdez ilyen hülyeségeket, de én teljesen új vagyok ebben.

- Sosem kértem fel senkit eddig, hogy álljon nekem modellt - felelte Taehyung szárazon, és elővett néhány széket, majd az állványt. - Ez nekem is új.

Jungkook elfogadott egy széket és leült.

- Tényleg? Azt hittem, hogy minden rajzosnak sok modellje van.

- Sosem volt rá szükségem. Te vagy az első ember, akit nem tudok lerajzolni - vallotta be a művészfiú irritáltsággal a hangjában.

Folytatta kellékei előkészítését, amíg minden készen nem állt. Több papírlap és különböző vastagságú szénceruzák kerültek elő. A fények kellemesek voltak, kissé hozzá segítette őket a nyugalomhoz.

Jungkook a pólója aljához nyúlt, majd áthúzta azt a feje fölött. A tette meglepte Taehyungot, aki hirtelen csak bámulni tudta az előtte feltárt izmokat. Ez a srác teljesen kigyúrt volt és a látványtól összeszorult a gyomra. Ilyet még sosem tapasztalt.

- Nem voltál rám felkészülve? - kérdezte Jungkook vigyorogva, miközben belenézett Taehyung hatalmas szemeibe. A keze a nadrágja gombjaihoz vándorolt.

- Ne vedd le! - szólt rá Taehyung mogorván, és elfordult a félmeztelen modelltől, hogy rendezgethesse az állványát.

- Azt hittem, hogy meztelenül akarsz.

Taehyung felkapott egy ceruzát és szorosan megmarkolta.

- De még nem fogadtalak örökbe! Ennyire szeretnél levetkőzni előttem? Ilyen izgatott vagy?

A modell vetett rá egy csúnya pillantást, de elvette az ujjait a nadrágjától.

- Nem mintha élvezném, hogy vetkőzöm mások előtt. Nem a hecc kedvéért csinálom ezt.

- Lazítsd el a vállaidat és nézz rám! - kérte meg Taehyung, miközben elkezdte lerajzolni a körvonalait.
- Akkor miért csinálod ezt? Elbuktál egy fogadást?

- Semmi közöd hozzá, hogy miért csinálom! - vágott vissza a tetovált fiú, majd leejtette a vállait és felnézett a művész irányába. - Csak rajzolj le végre!