Fogadj el! (Taekook)

12

12

Másnap kopogás hallatszott az ajtón, ami Taehyung érkezését jelezte. Juyeon odaszaladt az ajtóhoz, hogy mindenképpen ő nyithassa ki.

– TaeTae! – kiáltott fel, hatalmas vigyorral az arcán mikor kinyitotta az ajtót, majd széleste tárta a karjait.

Jungkook mögötte sétált, amikor Taehyung letérdelt a húgához.

– Csomagot hoztam a ház úrnőjének! – szólalt meg komolyan, kezei a háta mögött voltak. – Maga Juyeon kisasszony?

A kislány lelkesen bólintott és felé tartotta a kezét.

Taehyung odaadta neki a megígért rajzot szépen becsomagolva.

– Most már nagyon vigyázz rá! Majd ha híres leszek, akkor dicsekedhetsz vele, hogy lerajzoltalak.

Juyeon rámosolygott és ezzel együtt a karjaiba vetette magát.

– Köszönöm szépen!

Az idősebbik visszaölelte és boldogan felnézett Jungkookra.

– Szia!

A fiatalabbik fiú arca felragyogott, amikor rájuk nézett. Az előtte lévő látvány melengette a szívét.

– Szia, Tae!

Juyeon kimászott a művészfiú karjaiból és felnézett a fiúkra.

– TaeTae, érezd jól magad Kookieval! Kookie, ne csinálj semmi hülyeséget, nehogy azt gondolja rólunk TaeTae, hogy bolondok vagyunk és nem jön többet!
– Elég lesz, Juyeon! – szólalt meg egy újabb hang. – Hagyd egyedül szegény fiúkat!

Jungkook anyja mosolyogva csatlakozott hozzájuk az ajtóban. Melegen üdvözölte Taehyungot.

– Szia! Örülök, hogy megismerhetlek, Jiho vagyok.
– Én is örülök. Taehyung vagyok – mosolygott vissza a művészfiú is.

– Kislányom, gyere folytassuk a sütést! – szólt a lányához, és elindultak a konyha felé.
– Ne felejtsétek, mit mondtam! – nézett vissza Juyeon út közben.

Jungkook és Taehyung kissé kínosan néztek egymásra, amikor kettesben maradtak.

– Akkor piknikezünk?
– Induljunk? – szólaltak meg teljesen egyszerre.

Mindketten hangosan felnevettek, érezték a közöttük vibráló feszültséget. Jungkook azzal nyugtatta magát, hogy ez nem randevú. Szimplán csak együtt lógnak, mint két barát, (egyáltalán barátok ők?) és semmi több.

Máris Juyeont hibáztatta a kialakult helyzetért.

– Hoztam pár dolgot – mondta Taehyung, és hátralépett az ajtóból. – A kocsimban van.
– Oké. Én is készültem, máris hozom! – tette hozzá Jungkook, és elrohant a táskájáért.

Amikor visszaért, az idősebbik megköszörülte a torkát.

– Van konkrét ötleted, hogy hová menjünk? Szívesen vezetek.

A fiatalabbik megrázta a fejét, amikor kiléptek a házból.

– Ahová Juyeonnal szoktam menni, az csak egy rövid sétára van innen.

Nagyjából tíz perc múlva oda is értek Jungkook helyére. Elmondta út közben, hogy ez rejtett kincs, olyan mintha senki sem ismerné. Izgatottan várta, hogy megmutathassa a másiknak, mert tudta, hogy tetszeni fog neki a látvány.

Amikor odaértek, Taehyung hirtelen megtorpant.

– Ez az a tó, amit lefotóztál! – jelentette ki teljesen lenyűgözve, és végignézett a tájon. – Nem is hittem volna, hogy ilyen szép helyek vannak errefelé.