Fogadj el! (Taekook)

39

39

– Ez unalmas! – mérgelődött Juyeon, és próbált kimászni Jungkook karjai közül. – Nem csinálunk inkább valami mást?

– Azt hittem, hogy szereted, amikor lerajzollak – nézett fel Taehyung, a tekintete cikázott a vászon és Juyeon között. Törökülésben ült a földön, hosszú haja a szemébe lógott.

Jungkook felnevetett és a testvére fejéhez döntötte a sajátját.

– Azt szereti, amikor csak őt rajzolod. De ha meg kell osztania velem a rivaldafényt ... Áh, felejtsd el!

Ekkor hirtelen bordán ütötte a testvérét a kislány, majd felnézett a szemébe.

– Ez azért volt, mert úgy beszélsz, mintha itt se lennék!

– Jólvan, jólvan! – szólt közbe Taehyung gyorsan. – Nem akarok végignézni semmilyen testvérharcot! Csak adjatok még tíz percet és kész vagyok.

Kényelmetlen sóhaj hagyta el Juyeon száját, de már nem firtatta tovább az ügyet. Ha Taehyung kért tőle valamit, akkor azonnal megtette. Még akkor is, ha olyan dolgokról volt szó, amihez egyáltalán nem volt kedve. Például követni a szigorú étrendjét, vagy kint mozogni. Ha Taehyung kérte meg, akkor azonnal szót fogadott.

Jungkook modernkori boszorkányságnak és varázslatnak nevezte ezt, az idősebbik pedig a sármjára fogta.

– Inkább örülj neki, hogy Tae az arcukat rajzolja, kicsi lány, és nem kötni tanít minket – vigyorodott el Jungkook, és próbálta provokálni a szerelmét.

Taehyung rá is nézett, teljesen lenyűgözve.

– Szerencsés lennél, ha tőlem tanulhatnál meg kötni! Csak gondolj bele, mennyi mindent készíthetnénk.

– Kevesebb duma, több rajz! – utasította Juyeon, és ránézett Taehyungra, majd pedig Jungkookra. – Te pedig... ne tereld el Tae figyelmét!

– Nem tehetek róla. Én mindig elterelem őt. Igaz, baby? – kacsintott rá a művészfiúra, és visszagondolt azokra a napokra, amikor elkezdtek együtt dolgozni. Amikor az idősebbik bevallotta, hogy még soha nem tetszett neki senki, de Jungkook teste nagyon sok mindent kiváltott belőle.

Most pedig ide jutottak.

Taehyung forgatta a szemeit, majd újra a vászonra nézett.

– Annyira eltereled a figyelmem, hogy nem is rajzolok neked szemöldököt.

Jungkook fel-le mozgatta a szemöldökeit, próbált komoly arcot vágni, de nem nagyon sikerült neki.

– Én akkor is jól néznék ki. Nincs olyan külső, ami nem állna nekem jól.

Folytatták a szójátékot addig, amíg Taehyung rajzolta a testvéreket. Jiho éppen elment vásárolni, és a fiúkra hagyta a feladatot, hogy szórakoztassák Juyeont. Igaz, hogy már nem szorult bébiszitterre az ő korában, de mindenki egyetértett abban, hogy a dialízises hetekben nem hagyják magára soha.

Hiszen az első másfél hét nem volt valami egyszerű.

Juyeon még mindig nem fogadta el teljesen, hogy dialízisen esik át. A napi rutinja drasztikusan megváltozott, és alig tudta megszokni az új életét. A kezelés közben rá volt kötve egy gépre, ami kiszűrte a véréből a felesleges vizet és a méreganyagokat. Az általában energikus és féktelen kislánynak nyugton kellett maradnia ilyenkor végig, és el kellett búcsúznia a mozgalmas napjaitól. Amikor letelt a kezelés, akkor sem maradt semmi energiája azokra, amiket szeretett csinálni. Néhány dialízis utáni mellékhatás is jelentkezett: hányinger, fejfájás és óriási kimerültségérzet, ezért sokszor csak aludni tudott utána.