28
– Hajtsd oldalra a fejed! Minden szívásnyomot le akarok fotózni!
Taehyung és Jungkook az egyetem főépülete mögött voltak, a már megszokott dombjukon, amiről látták a hegyeket. A pihentető alvásuk után, ami két óráig tartott, Taehyung kirángatta a fiatalabbikat az ágyból és erre a helyre jöttek ki. Viccesnek találta, hogy mindig itt kötnek ki, vagy a tónál, két olyan helyen, ami nagyon közel van az otthonukhoz. De ez igazából logikus. Ezek a helyek el voltak zárva a világtól és csak ők jártak erre.
– Olyan disznó vagy! – nevetett fel Taehyung, miközben kinyújtotta a lábait és hátradőlt a könyökére.
A tetovált fiú is elhelyezkedett előtte, próbálta megtalálni a tökéletes szöget.
– Én csak a te kitetovált, kigyúrt, paparazzi kismalac pasid vagyok, aki éppen teljesíti a kötelességét.
Amikor ideértek, Jungkook elővette a telefonját és elkezdte fotózni a szerelmét. Azt mondta, hogy azért csinálja, mert olyan jól néz ki a kusza hajával és a szerelmesen ragyogó szemeivel, de Taehyung jobban ismerte ennél.
Ennél jobban ismerte Jungkookot.
– Csak bizonyítékot akarsz erről – hangsúlyozta ki, és a nyakán lévő piros foltokra mutatott. Lágyan végighúzta rajta az ujjait és meglepődött, hogy mennyire érzékeny a bőre. – Nem is rémlik, hogy ilyen sok foltot hagytál rajtam!
A fiatalabbik befejezett gyorsan egy képet és ezután nézett rá Taehyungra.
– Mert valami újdonsággal voltál elfoglalva, baby.
A tetovált fiú szeme kihívóan csillogott, amiből tudta az idősebbik, hogy valamilyen reakciót vár tőle. Rávigyorgott, hiszen nagyon szerette Jungkook játékos oldalát. Ezért úgy döntött, hogy beszáll.
– Neked is újdonság, Kook. Mondd csak... Milyen volt a kezedbe fogni a farkamat?
Jungkook ajkai elváltak egymástól és az alsó ajkába harapott. Egyértelmű volt, hogy a reggelre gondolt vissza és felidézett mindent, ami megtörtént. Gyorsan elrakta a telefonját és leült Taehyunggal szemben, majd közel hajolt hozzá.
– Tudni akarod? – suttogta mély hangon, és nagyon közel hajolt a szájához. – Annyira kemény voltál és olyan forró és izgató és kibaszottul vastag és...
Nem tudta befejezni a mondatot, mert Taehyung megfogta az arcát és vadul csókolni kezdte. Addig csókolta a fiút, ameddig teljesen megszédítette a szájával. Halkan sóhajtozott a szájában és csak egyre mélyebben csókolták egymást. Egy idő után elszakadt tőle és a szemével Jungkook megduzzadt száját figyelte.
– Lehet, hogy nem kellene nyilvános helyen kockáztatnunk. Tudom, hogy még soha nem láttunk erre senkit, de ne kísértsük a szerencsénket inkább.
A fiatalabbik kuncogott rajta, majd megigazította a haját és leült a kedvese mellé.
– Tehát jól hallom, hogy téged nem is érdekel az exhibicionizmus?
Az idősebbik hangosan felnevezett a kérdésén.
– Legalábbis még nem. De ki tudja... majd később beszéljünk erről is.
– Először az elfenekelés, most pedig ez. Nem tudom, hogy mi a következő és imádom – kacsintott rá Jungkook, a teljes arca ragyogott a boldogságtól.
Taehyung lenyűgözve megrázta a fejét, hihetetlenül nyugodt és boldog volt. Büszkeség és hála telepedett rá, még mindig lubickolt abban, amit az utóbbi huszonnégy órában átélt.

YOU ARE READING
Fogadj el! (Taekook)
FanfictionTaekook fanfiction. Fordítás! *Azt mondják, az emberi test a legjobb ábrázolása az emberi léleknek. És az ő teste maga a műalkotás. Akkor milyen lehet a lelke? * Kim Taehyung feltörekvő képzőművész hallgató az egyetem utolsó évében. Már csak egy tá...