37

56 3 0
                                    

37

– Gyere, Kookie! Kocsikázni megyünk!

Jungkook éppen a hátsó ülésen lévő dobozokkal szemezett, amik tele voltak pakolva ennivalóval és üdítőkkel. Fogalma sem volt róla, hogy hová mennek, pedig az utóbbi napokban sokszor kérdezgette az idősebbiket. De ő nem árult el neki semmit sem.

– Biztos, hogy csak kocsikázunk és nem elrabolni akarsz? – kérdezte meg, amikor Taehyung kinyitotta neki az anyósülés ajtaját.

– Ha el akarnálak rabolni... – kezdett bele a művészfiú, miközben megfogta a kedvese derekát, – akkor a csomagtartóba raknálak, és nem előre.

A szél belekapott Taehyung hajába és az arcába sodort néhány tincset. Jungkook odanyúlt reflexszerűen és megigazította.

– Taehyung, ez elég morbid. Nem kéne ilyenekkel viccelődnöd.

Az idősebbik szemei elkerekedtek és hitetlenkedve elnevette magát.

– Te most tényleg...

Jungkook beléfojtotta a szót az ajkaival, mert sürgetően megcsókolta a szerelmét. A karjaival átfogta a nyakát és még közelebb húzta magához. Az utóbbi napokban, amióta szembesült az egész család Juyeon állapotával, folyamatos igényelte Taehyung közelségét. Szüksége volt arra, hogy átölelhesse, vagy hogy a karjai között lehessen, a teste sóvárgott azért a nyugalomért, amit csak a szerelme tudott megadni neki.

Az utóbbi három napot együtt töltötték, most nagyobb szüksége volt Taehyungra, mint valaha. Minden túl gyorsan történt, sok döntést kellett azonnal meghozniuk, és félt attól, hogy ez a sok stressz elpusztítaná. Ezt pedig nem hagyhatta. Erősnek kellett maradnia a testvéréért.

Ezért Taehyung végig vele maradt, segítette ebben az új helyzetben. Amikor a fiatalabbik beszélni akart, akkor figyelmesen meghallgatta. Ha pedig arra volt szüksége, hogy valaki elterelje a figyelmét, akkor mindig megtalálta a módját annak, hogy mosolyt csaljon az arcára. A végtelen szerelemmel és támogatással, amit az utóbbi zűrös napokban nyújtott neki, sokkal elviselhetőbbé tett mindent.

A beszélgetés utáni reggelen Juyeont visszavitték a klinikára Doktor Chohoz a többi vizsgálatra. Nagyon gyorsan kitervelték a folytatást: módosított étrend, még több gyógyszer és azonnali dialízis. A helyzet súlyossága miatt az orvosok azt mondták, hogy heti háromszor van szüksége művesekezelésre, és mindegyik négy óra hosszáig fog tartani. Kicsit mindenki megijedt ettől az információtól, hiszen ez rengeteg utazással és idővel fog járni nekik.

De valahogy a szerencse melléjük állt, és Juyeon otthon is megkaphatta a dialízist. Hazavihettek egy gépet a kórház nagylelkűsége miatt. Ennek nagyon örültek, mert így a kezelés az otthon nyugalmában történhet. Jihot kitanították már régebben, hogy hogyan működik a folyamat biztonságosan, és a felmerülő hibákat is tudta kezelni. Azonnal el is tudták kezdeni otthon az eljárást, amint hazaértek. Ezek apró győzelmek, de a teljes Jeon család hálás volt bármi miatt, amitől Juyeon jobban érezte magát.

Jaewoonak néhány nap múlva vissza kell majd mennie dolgozni, habár otthon kétségbeesetten keresett valamilyen helyi munkát. Otthon szeretett volna maradni a családjával és mindent megtett volna, hogy ez valóra válhasson. De sajnos semmi ígéreteset nem talált, semmi sem működött ennyire gyorsan, így tudta, hogy nemsokára ismét el kell hagynia a családot valamennyi időre.

Taehyung titokban felajánlotta neki az anyagi támogatását, akkor is, ha Jungkook már sokszor elmondta neki, hogy csak a szerelmére van szüksége. Jaewoo tudta, hogy Taehyung jószándékú, és hatalmasra értékelte ezt a gesztust, de nem akart pénzt elfogadni a fiú családjától. Így nem.

Fogadj el! (Taekook)Where stories live. Discover now