Fogadj el! (Taekook)

10

10

Taehyung kinyitotta az ajtaját és beengedte Jungkookot a lakásába. Idevezető útjuk felüdítően és békésen telt, miközben rajzolásról és fényképezésről beszélgettek. Mindketten azzal viccelődtek, hogy a saját alkotásaik jobbak, de felismerték a másikban rejlő hatalmas tehetséget is.

- Szeretnél valamit enni? - kérdezte Jungkooktól, amikor lerakták a táskájukat.

- Attól függ - felelte a másik. - Mennyi ruha lesz ma rajtam?

Taehyung levette a cipőit és az ajtóhoz közel rakta őket, majd elgondolkodott. Igazság szerint, gyakorolnia kellett volna az aktot. Ezért kérte fel a másik fiút lényegében. De azok után, hogy kezdte megismerni, már nem csak a modellt látta benne, hanem egy embert is. Még ha ez ellentmondásos is a fejlődésével, azt akarta, hogy Jungkook ne érezze magát kellemetlenül.

Végtére is nem volt vak. Tudta az első pillanattól fogva, ahogy ránézett a fiúra, hogy nem lelkesedik attól, hogy meztelenkednie kell. Taehyung soha nem tudott volna modellkedni, ezért nagyon tisztelte emiatt. Tisztán látszott, hogy fontos tervei vannak és bármit megtenne értük.

Nem kellett volna megismerkednie Jungkookkal...

Minden sokkal egyszerűbb lenne, ha nem izgatná a modellje kedve, ezért a fejében jól megpofozta magát. De csak egy kicsit.

- Taehyung?

Felnézett Jungkook hatalmas és várakozó szemeibe, aki arra várt, hogy válaszoljon.

- Nem akarom, hogy rosszul érezd magad - mondta végül, hosszan kifújva a levegőt, mert úgy döntött, várhat még a fejlődésével. - Még nem fogadtalak örökbe, emlékszel?

- Fejezd be! Nem kell semmit se tenned... - kezdte a fiatalabbik, és a tarkóját vakargatta. - Te ezért fizetsz nekem. Szóval... vetkőzzek?

A szavai elhagyták az idősebbiket, így csak bólogatni tudott válaszként. Nem kerülte el a figyelmét, ahogyan Jungkook ádámcsutkája megmozdult, amikor hatalmasat nyelt.

- Merre van a fürdőszobád?

Taehyung csöndben elindult az irányába, tudta, hogy a tetovált fiú követi. Megmutatott neki mindent, mielőtt elment volna a műteremhez és előkészítette a székeit az eszközeivel. Fura érzés kavarodott a gyomrában, ahogyan elképzelte a pózokat Jungkooknak. Amit a legjobban kellett gyakorolnia, az a hasizmok és a combizmok lerajzolása, és már megint arra gondolt, hogy kényelmetlen helyzetbe fogja hozni a modelljét.

Éppen egy üres papírt bámult, amikor Jungkook besétált egy szál boxerben.

- Na, hogy helyezkedjek? Háttal vagy szemből? - mondta a semmiből a tetovált fiú, és próbálta oldani a feszültséget.

Taehyung felnevetett és a vállait is leengedte.

- Mi lenne, ha bemelegítenénk előtte? Kezdjük az oldaladdal.

Jungkook odament a székhez és csak bámulta, mielőtt még leült volna.

- Melyik oldalt akarod?

- A balt - válaszolta azonnal az idősebbik. - Nem terelhetnek el még egyszer a tetoválásaid!

- El se hiszed, mekkora megkönnyebbülés megtudni, hogy a tetkóim vonták el ennyire a figyelmedet és nem a farkam - ingatta a fejét vigyorogva Jungkook, miközben leült.

Elsősorban a tetoválások vonták el Taehyung figyelmét, de a fiatalabbik izmos teste szintén. Sejtette, hogy nem sokat segítene a helyzeten, ha ezt elmondaná. Felkapott hát egy ceruzát és ránézett Jungkookra, amikor észrevett valamit.