Fogadj el! (Taekook)

25

25

Jungkook jóval Taehyung előtt ébredt fel és látta, hogy ugyanabban a pozícióban feküdnek, mint amiben elaludtak.

Még nagyon korán volt, 6 órát sem mutatott az óra, de mégis meg kellett tennie néhány szükséges előkészületet a napjához. Kicsúszott az ágyból, megkereste a telefonját és írt Namjoonnak. Ritkán használta el a szabadnapjait és már összegyűjtött néhányat, ezért a főnöke tudtára adta, hogy ma nem megy dolgozni. Ezután, hogy mindenről gondoskodjon, még írt az anyjának is, hogy hogyan tudja elérni, ha szüksége van rá.

Ma elő nem fordulhatott, hogy elmozduljon Taehyung mellől.

Miután elküldte az üzeneteit, visszabújt az idősebbikhez és a mellkasához húzta. A szíve még mindig nagyon fájt érte és tudta, hogy ez semmi ahhoz képest, hogy mit érezhetett a másik. Habár nem tudott tenni semmit sem, hogy eltörölje a múltat, de most megadhatott neki mindent, hogy segíthesse a gyógyulását.

Hogy tudhassa, hogy biztonságban van, megbecsüli őt és mennyire fontos a számára.

A fejét Taehyung arcához nyomta, behúnyta a szemeit és újra álomba merült.

Kis idő múlva arra ébredt, hogy gyengéd ujjak simogatják a haját. Kinyitotta a szemeit és meglátta, hogy Taehyung mellkasán fekszik, lényegében elterült a bőrén. Az idősebbik félig felült és az ágytámlának dőlt, gyengéden nézett le rá. Jungkook megtörölte a száját és megfordult, párnának használta a kedvese hasát.

– Szia – szólalt meg gyengéden, és a kezével felnyúlt az idősebbik hajához, hogy hátraigazíthassa. – Jól aludtál?

Taehyung rámosolygott.

– Igen. Miattad.

A tetovált fiú visszamosolygott rá, boldog volt, hogy láthatta ezt az ismerős csillogást a szemeiben. Melegséget érzett tőle, mintha Taehyung öröme lenne az ő Napja, ami felmelegíti a testét és a szívét. Remélte, hogy ő is ilyen hatással van rá.

– El fogsz késni a munkából – jelentette ki az idősebbik, és elkezdte igazgatni a tetovált fiú haját. – Fel kell kelnünk!

Jungkook megfogta Taehyung szabad kezét, összefűzte az ujjaikat és megcsókolgatta az ujjperceit.

– Ma ágyban maradunk, Tae. Kaját rendelünk, filmet nézünk. Ilyenek.

Ismerős csillogás jelent meg a művészfiú szemeiben.

– Netflix and chill?

– Ugye tudod, hogy a Netflix and chill az nem azt jelenti, hogy Netflix and chill?

Taehyung hatalmas vigyorral nézett rá és megérintette az ujjaival Jungkook száját.

– Tudom. Kook? Nem kell velem maradnod, ha nem akarsz.

– Miért ne akarnám az egész napot a pasimmal tölteni? – kérdezte, és óvatosan felemelkedett, hogy szemtől szembe legyen a másikkal. – Itt akarok lenni veled, Tae.

– Oké – szólalt meg az idősebbik, és megfogta a tetovált fiú nyakát, majd drámaian felsóhajtott. – Asszem el tudlak viselni még pár órára.

Jungkook közelebb hajolt a másik arcához, végig vigyorgott.

– Asszed el tudsz engem viselni? Azta! Még soha nem éreztem magam ennyire megbecsülve vagy tisztelve.

Taehyung játékosan rákacsintott, azután próbálta megszűntetni a távolságot közöttük. De a tetovált fiú az utolsó pillanatban félrehajolt, amiért az idősebbik az arcát csókolta meg.