Asszem felcsináltak

~8~

  Otthon-jó, még épp nem- anyához híven, megittam egy frissen facsart narancslevet, ami után még bevágtam egy salátát is, csakhogy mindenki láthassa, felelősségteljes vagyok. A nap többi részében elmentem egy könyves boltba, ahol terhességi, nevelési könyveket vásároltam. Apa még nem békélt meg teljesen, de nekem már az is elég volt, hogy nem néz félre, amikor meglát. Bár nagyon sokan nem tudják még, és persze nem is tervezem elmondani, ezért csak nagy ritkán megyek ki és akkor is inkább sötétedéskor. Még nem készültem fel arra, hogy bárkinek a gyűlölködő pillantását elviseljem. A mai nap kivételes volt, ugyanis a könyvesbolt csak négyig volt nyitva, ezért arra kényszerültem, hogy elhagyjam a biztonságos otthonom és kimenjek a veszélyes utcára. Magamban pedig erősen imádkoztam, hogy senkivel ne találkozzak össze. Szerencsémre a könyvesbolt teljesen üres volt, így kedvemre nézegethettem a könyveket és nem siettetett senki, hogy ideje menni. Mikor nagy nehezen kiválasztottam négy könyvet, elindultam a pénztárhoz, ahol különös dolog történt.

-Dakota?-nézett rám a kassza előtt álló csaj.

-Igen?-ráncoltam a homlokom és alaposan megnéztem magamnak a csajt. Biztos, hogy nem ismerem, hiszen már a húszas évei közepén járhatott és abban is biztos vagyok, hogy nem a mi sulinkba járt.

-Én vagyok az-mutatott magára hátha kitalálom ki is ő. Mikor látta, hogy ez nem fog menni, nagyot sóhajtott.-Natasha.

-Ááááá, Natasha-bólogattam hevesen, mint aki tudja miről van szó.

-Még mindig nincs meg igaz?-hervadt le a mosolya.

-Nem, nincs. Ne haragudj-igyekeztem minél meggyőzőbben sajnálkozni, ami be is vált.

-Semmi baj. Mondjuk kicsit most szomorú vagyok, hogy nem emlékszel, hiszen a bulin egész végig bébi csőszködtem feletted.

-Komolyan? Akkor esetleg azt is tudod, mi történt igaz?-ragadtam meg a kezét a pulton keresztül, mert annyira izgatott voltam, hogy megtudom mi történhetett.

-Igen-bólogatott, aztán ránézett a könyvekre, majd rám és újra a könyvekre és mindent megértett. Szomorúan nézett rám, én pedig csak vállat vontam.-Ha gondolod, most van egy kis szünetem. Beülhetünk egy cukrászdába esetleg.

-Remek ötlet.

Kifizettem a könyveket, aztán Natasha bezárta a boltot és beültünk a sarkon található cukiba.

-Mire emlékszel?-kortyolt bele az üdítőjébe Natasha.

-Semmire-mondtam szégyenkezve.

-Jó, akkor elmondom.-tette le maga alá a poharat és nagy levegőt vett, mint akinek van mit mesélnie. Én pedig csak végigmértem a barna, copfba kötött hajától kezdve, a nyári kék ruhájáig. Tipikus könyvmolynak tűnt, aki ritkán merészkedik ki este, ráadásul nem az a bulizós fajta és messziről kerüli a klubbokat, na meg persze a részeg embereket.- Szóval, volt az a buli. Mi is ott találkoztunk. Jenna mutatott be minket, ugyan is most lettünk nem rég szomszédok. Miután ő lelépett Daniellel, mi sokat kezdtünk beszélgetni. Nagyon sokat ittál, de hogy miért azt nem tudom pontosan. Aztán azt mondtad, hogy unod ezt a bulit és menjünk el a Happy Nightba, mert kaptál sms-t, hogy ott milyen jó a party. Megkérdezted, hogy nincs-e kedvem veled menni, mire igennel válaszoltam. A body goardal vagy fél órát flörtöltél, mire beengedett minket és onnantól tovább kissé bonyolulttá vált a helyzet. Te eltűntél a tömegben és hiába kerestelek, már sehol nem voltál. Másnap megkérdeztem Jennát, hogy hazaértél-e rendesen, mire mondta, hogy igen, ezért nem is firtattam a dolgot. Sajnálom, hogy egyedül hagytalak.

-Nem! Ne hibáztasd magad! Köszönöm, hogy igyekeztél vigyázni rám. Viszont valami nem áll össze. Egy, ha te elmesélésedben nem feküdtem le senkivel, vagyis te nem tudod, viszont az idő nagy részében együtt voltunk, így nem volt szinte időm se, hogy elcsábítsak valakit és lefeküdjek vele. Kettő, amikor én voltam a klubban tegnap, akkor nem láttam sztriptíz fiúkat, tehát nem tudom az a szám, hogy került be a telefonba-gondolkodtam hangosan.

-Lehet, hogy akkor szerezted azt a számot, amikor elvesztettük egymást a klubban. A bárnál.

-Az meglehet, ugyanis a pultos srác elmondása szerint, többen is meghívtak egy italra. Lehet, hogy az egyiküké a szám. De kivel feküdhettem le?

-Fogalmam sincs.-vont vállast.- Segítek, amiben tudok és ha kíváncsi vagy a véleményemre, akkor valószínűleg az elválásunk után találkozhattál valakivel-eddig én is eljutottam, de nem hagy nyugodni a tudat, hogy kivel találkozhattam volna, aki annyira mély benyomást tett rám, hogy lefeküdjek vele.

-Köszönöm a segítségedet Natasha...

-Csak Nati-javított ki.

-Nati. Nem tudom meghálálni, amit értem tettél-öleltem át szorosan. Amióta terhes vagyok, mindenkit ölelgetnék és puszilgatnék, ami egy kissé rémisztő, ugyanis a múltkor, amikor még nem tudtam, hogy állapotos vagyok, odamentem egy hajléktalanhoz, mert akkor úgy éreztem, hogy muszáj megölelnem.

-Nincs mit. Szólj ha bármiben segíthetek.

-Lenne itt még valami.-tűnődtem.

-Igen?-vonta fel a szemöldökét.

-Milyen buli?- kérdeztem erősen gondolkodva.

-Hogyhogy milyen buli?-ráncolta a szemöldökét.

-Azt mondtad, hogy mielőtt elmentünk volna a Happy Nightba, volt egy buli, ahol mi is találkoztunk-emlékeztettem.

-Jaj, hogy az!-kiáltott fel. A nővérem built tartott. Amolyan házavatófélét. És Jenna téged hozott párként. Az örült tesód meg csak megjelent.-mesélte.

-Minden világos-hazudtam. Fogalmam sincs miről beszél, bár most, hogy visszagondolok... Rémlik valami, hogy megegyeztünk Jennával, hogy elmegyünk egy buliba. Hm, ezt le kell tisztázzam.

Otthon nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy abban az időben, amikor egyedül voltam mi mindent csinálhattam. Próbáltam visszaemlékezni valamire, de semmi az égadta világon nem jutott eszembe. Így nem tehettem semmit azon kívül, hogy kinyitottam az első baba könyvet, amit vásároltam és az ágyamon elterülve olvasni kezdtem. Időközbe azonban valamennyi dolog eszembe jutott, például az, hogy elindultunk Jennaval a buliba, meg az, hogy egy műanyag poharat nyom a kezembe, de fogalmam sincs, hogy mikor hagytam el azt a házat és mentem el a Happy Nightba. Annyira idegesítő, amikor nem tudsz megmagyarázni dolgokat! Már csak abban reménykedek, hogy valami apró dolog eszembe jut az apa kilétével kapcsolatban, még azelőtt, hogy Picipötty világra jönne.