Asszem felcsináltak

~21~

   Ha megkérdezi az ember magától, hogy mi miatt veszekedett eddigi életes során, az lenne a válasza, pénz miatt, magánügyek miatt, de senki nem válaszolná azt, hogy a szex miatt, pontosítok. Biztos van emiatt is veszekedés, de nem az egész családdal. Habár, ha figyelembe vesszük, hogy ez csak rám és Aidenre tartozna, akkor azt mondanám, oké. De nem így lett. Az asztalnál olyan témák is felkerültek, amik szerintem nem is tartozna másra, csak is ránk. Ilyen téma volt a baba neme, a neve, a szoptatása (Daniel hozta fel a témát, ki más), a szobájának színe. De vegyük az elejétől.

A vacsora meghitten kezdődött. Átlagos témákról beszélgettünk.

-Aztán azt akarta a kis rohadék, hogy utazzam Spanyolországba, csak azért, mert fontos tárgyalásra kell mennie. Mire én, hogy nem szükséges két embernek elmennie oda, ha csak egy jelentéktelen tárgyalása van. Erre az a szemét próbált rávenni, hogy menjek vele, de én jól helyben hagytam és azt mondtam neki "ha csak lefektetni próbálsz, kis haver, rossz kapunk kopogtatsz", ő meg, hogy nem is ez volt a szándéka, blablabla. Tudod ki hiszi ezt el!-hadonászott a nagynéném.

-És aztán mi történt?-érdeklődött Jenna.

-Természetesen kirúgtam. Persze próbát könyörögni, hogy ne tegyem, de azt mondtam neki, hogy máskor gondolkodjon mielőtt beszél. Főleg ha egyenesen a főnökét próbálja az ágyába csalogatni.

-Te vagy a példaképem-álmodozott Jenna.

-Taníts, mester!-hajoltam meg.

-Eljösztök a nyár végén hozzám és mindenre megtanítalak titeket, drágaságaim-kuncogott. A fiúk elképedve összenéztek, apám meg mint ha meg sem hallotta volna, folytatta az evést, de aztán mégis felnézett.

-Lehet, hogy annak az embernek gyerekei voltak-méltatlankodott-és felesége.
-Voltak neki. Ha nagyon szeretné őket, nem próbált volna lefektetni.
-Reméljük a felesége megvigasztalta otthon-sopánkodott Daniel.

Igen, itt kezdődött el a vita.

-Remélem nem. Miután másra hajtott és kirúgták, még a feleség vigasztalja?-háborodtam fel.
-De a férj csak miattuk dolgozott. Ergo, megérdemel egy kis vigaszt-kontrázott Aiden.
-Azok után nem érdemel semmit, csak egy kis válást-mondta Jenna.
-Persze, ti mindig kibújtok a felelősség alól-méltatlankodott apu.
-Nem minden nő olyan, Fafej-tette le a villáját Naomi-Csak mert egyszer megbántották a kicsi szíved. Brühühű, Fafej szomorú-dörzsölgette a szemét. Láttam, hogy aput feldühíti a viselkedése, úgyhogy hamar közbeléptem.
-Szerintem, majd én eldöntöm, hogy mikor fekszek le Aidennel-mondtam. A női tagok büszkén néztek rám, míg az ellentétes háborodva.
-Azért hét hónap kicsit túlzás-méltatlankodott Aiden.
-Máskor kétszer meggondolod mit mondasz egy terhes nőnek-oltottam le.
-Kicsim-kezdte lesajnálóan apu-kis naiv vagy ha azt hiszed, kibírod akárcsak egy hónapra. Mint orvos mondom, hogy...
-Tapasztalatból beszélsz?-vágta hozzá a nagynéném.
-Ezt ne...-szorult ökölbe a keze.
-Miért is ne? Inkább örülj, hogy a lányod érett döntéseket hozz. Itt figyelembe kell venni a terhességét is. Legyél rá büszke, hogy nem hasonlít az anyjára-védett meg Naomi. Amikor elmondtam neki a telefonba, hogy mi történt, nem szidott meg, hogy éretlenül viselkedtem, hanem azt mondta, hogy büszke rám, amiért felelősségteljesen viselkedem, pont úgy, ahogyan azt ő tanította nekem.
-Uram-nézett fel az égre Daniel-csak ne lány legyen-fohászkodott.
-Persze hogy lány lesz-háborodott Jenna-Az én kis keresztlányom-álmodozott.
-Majd megtanítom, hogyan használhatja ki a férfiakat-ábrándozott Naomi is.
-Nekem fiam lesz-közölte Aiden.-Én erre ügyeltem is.
-Mit értesz ezalatt?-ijedtem meg. Tőle kitelne, hogy elvégzett valami vudu micsodát amíg aludtam.
-Lehet, hogy be voltam csiccsentve, de tudom melyik szögben kell fiút csinálni-büszkélkedett, aztán lepacsizott a bátyámmal.
-Ő az unokám apja!-veregette hátba apám.
-Hah, de ha fiú lesz, ami nem nagyon valószínű, akkor Mike lesz a neve-közölte Jenna.
-Szívem, Billy lesz a neve dédapám után-mondta Naomi amolyan "ez van, fogadd el" stílusban.