Asszem felcsináltak

~33~

  Tizenegy fele mindenki felébredt. Persze az nem számít milyen állapotban.

-Azt álmodtam, hogy Aiden bejön a szobába és le akar szúrni-mesélte apa egy bögre kávé mellett. Aiden köhögő rohamba kezdett, ezért rá kezdtem figyelni.

-Minden rendben?-veregettem meg a hátát.

-Persze, miért is ne lenne?-nevetett fel kínosan. Összehúzott szemekkel méregettem, mire ő egyre inkább összehúzta magát. Nagyon gyanús.

-Ki kér teát?-kérdezte Naomi az aragáz előtt állva.

-Én-feleltük egyszerre Jennával.

-Naomi néni, azt is kérdezd meg, hogy ki kér kakaót-mondta Dani.

-Ki kér kakaót?-forgatta a szemeit a nagynéném.

-Én!-kiáltotta vidáman Daniel.

-Jenna, milyen volt az estéd?-fordultam barátnőm felé, aki csak úgy ragyogott.

-Annyi mesélni valóm van!-csillant fel a szeme.-Először is, megcsókolt, ahw-ábrándozott.-És képzeld!-ráncigálta izgatottan a karom-Elhívott randira. Wááá!-visítozott.

-Fogd már be!-tapasztotta a kezeit a fülére Dani.

-Úgy is szakítani fogtok. Nánánánánáná!-éljenzett Aiden is.

-Milyen kedvrohasztóak vagytok!-rakta le elénk a poharakat Naomi.-Igenis aranyosak.-amíg Jenna belekortyolt a teájába és összenéztem Naomival. Kérdőn felvontam a szemöldököm amolyan " a tegnap este után ne várj sokat " pillantással, amire Naomi azonnal válaszolt is. Persze csak telepatikusan. " Rendes fiú az. Nem hagyná faképnél, mert tudja, hogy akkor megtalálom"-üzente a pillantása.

-Dakota. Eljössz velem vásárolni?-nézett rám reménykedve a barátnőm.

-Persze!-bólogattam hevesen.

Reggeli után Aident a szobában találtam meg. Mikor odaértem hozzá, hátulról átöleltem.

-Mit titkolsz?-szegeztem neki a kérdést.

-Semmit.-vágta rá túl hamar.

-Mit titkolsz?-kérdeztem tőle ismét.

-Jó, legyen-fordult meg és lenézett.-Talán apukád álma nem is volt annyira álom.-húzta el a száját.

-Aiden...

-Lehetséges, hogy tényleg bent jártam.

-És le akartad szúrni?-háborodtam fel.

-Nem! Dehogy! Én, szóval izé-a kezét kezdte el tördelni.

-Mond már el!

-Betakartam, jó?

-Micsoda?-sokkoltam le. Jól hallottam?-Betakartad?

-Igen, betakartam.

-Miért?

-Mert utálom, ha valakin nincs takaró amikor alszik.-adta meg a logikus választ.

-És mit csinálsz? Egész éjjel járkálsz megnézni, hogy mindenki be van-e takarva?-nevettem el magam.

-Pontosan-bólintott Aiden. Abbahagytam a nevetést és kérdőn néztem rá. Mikor láttam, hogy komolyan gondolta, meglepődtem.

-Nem viccelsz?

-Nem.

-Jaj de édes vagy-öleltem magamhoz.

-Nem vagyok édes!-háborodott fel.-Én igazi rosszfiú vagyok!