Sziasztok^^
Újabb hétfő és egy újabb rész :D Ráadásul még suli sincs, kell ennél jobb nap ? Személy szerint, nekem ez a rész az egyik kedvencem :D Remélem nektek is annyira tetszeni fog, mint nekem. A véleményeitekre pedig továbbra is kíváncsi vagyok :) Jó szórakozást a fejezethez ! *-*
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Kiszálltunk a repülőből és itt még nagyobb tömeg fogadta a fiúkat, mint Koreában. Minden irányból a rajongók sikítása hallatszódott és a fényképezőgépek kattogása, amik mellesleg majdnem megvakítottak, mert természetesen vakuztak. Még jobban a fejemre húztam a kalapomat, miután kérdéseket hallottam meg pár riportertől, ami ráadásul japánul volt, így egy mukkot sem értettem belőle. Rap Monster és Suga hirtelen mellettem termett és a leader rámosolygott a riporterre, majd gyorsan Sugára nézett, ő pedig megfogta a vállam és előrébb tolt, hogy hamarabb kijuthassak a kocsihoz, ugyanis már eléggé falfehér lehetett az arcom, mivel a nagy hangzavartól meg vakutól kezdtem magamat rosszul érezni. Bár nem igazán segített a helyzetemen, hogy még Suga is hozzám ért, de hálás voltam neki, mivel hamar kijuttatott a fekete járműhöz, amibe azonnal be is ugrottam az anyósülésre. Mindenki beszállt hátra és meggyötörten kifújtam a levegőmet, majd elkezdtem keresni a táskámban a jegeskávémat, de bárhogy is túrtam szét mindent benne, ezt az egyet nem találtam.
- Ezt keresed ? - nyúlt hirtelen egy kéz a fejem mellé, amiben ott volt a keresett tárgy.
- Köszönöm - néztem Jinre hálásan és miközben kinyitottam, jutott eszembe, hogy a nagy alpakka incidens miatt az asztalon felejtettem még reggel.
- Miattad majdnem Koreában hagytam - mondtam neki a visszapillantóba bámulva.
- De én elhoztam neked, nem ? - döntötte oldalra a fejét mosolyogva.
- De igen - sóhajtottam - ezért is köszöntem meg.
- Tényleg - jutott eszébe valami Rap Monsternek és előre kiáltott - gondolkoztál már a dalunkon ? Mert én igen és kitaláltam pár mindent, bár nem biztos, hogy olyan jók.....
- Én is, viszont még csak tervek, nem végleges.
- Akkor majd a hotelben egyeztetünk.
- Oké - bólintottam és megittam az italom végét. Az út további részében, amíg megérkeztünk a szállásunkhoz, főleg a fiúk hülyéskedéseit hallgattam és néztem közben ki az ablakon, hogy szemügyre vegyem az új helyet, ahol három napig leszünk. Mindenhol olyan feliratok díszelegtek, amiket egyáltalán nem értettem, bár ez természetesnek számított, hisz nem tanultam japánt soha életemben. A koreai is elég volt nem hogy még az is.
Húsz perc út után az autó megállt egy nagy épület előtt, mi pedig kiszálltunk és kinyújtóztatva a lábaimat élveztem, hogy végre szívhatok egy kis friss levegőt. Bár itt most perpillanat melegebb volt, mint Koreában, de ez nem zavart, mert legalább fújt a szél, ami egész hűvös volt. A fülledt autó után már mindent hidegnek éreztem, de mindegy. A lehető legkultúráltabban és feltűnésmentesebben próbáltunk bejelentkezni, ami - főleg miattam - nem ment olyan könnyen. A bajok már az elején kezdődtek.
- Ti várjatok meg itt, amíg én elkérem a kulcsokat - mondta a menedzser, mire mindannyian bólintottunk.
- Ki kivel lesz egy szobában ? - érdeklődtem a tagoktól.
- Én Sugával leszek - válaszolta Rap Monster.
- Lesz három ágyas ugye ? - kérdezte V, mire bólintottunk - Akkor én J-Hopeal és Jiminnel.
YOU ARE READING
When the sound reaches you... / Befejezett /
Fanfiction/Jin ff./ " Rettegek tőlük, de az mégis miért van, hogy ők kivételek ? Miben másabbak, mint a többiek ? " Egy angol lány kénytelen elköltözni Dél-Koreába szüleivel. Mindig alkalmazkodik, soha nem mond ellent és igazán visszahúzódó természet. De vajo...