When the sound reaches you... / Befejezett /

22.fejezet

Sziasztok^^

Késői órákban ugyan, de meghoztam az újabb részt :) Remélem elnyeri a tetszéseteket, ahogy eddig is^^ A következő résszel kapcsolatban pedig csak annyit mondanék, hogy valószínűleg nem vasárnap fogom felrakni, mivel nem leszek net közelben. Emiatt kicsit korábban számíthattok már rá :) A mai fejezethez pedig jó szórakozást ! 

  -------------------------------------------------------------------------------------------------     

Eljött a várva várt hétvége és még csak sejteni se sejtettem, hogy ilyen eseménydúsnak ígérkezett. Valószínűleg, ha tudtam volna az ottani eseményeket, akkor kétszer is meggondoltam volna, hogy elmegyek, de hát nem rendelkeztem jövőbelátó képességgel, így ez lehetetlennek számított. Örökre a fejembe vésődtek a Busanban töltött pillanatok, amik többségére örömmel emlékeztem vissza. Leszámítva egy estét...

Pénteken hat körül indultunk a BTS háztól, ahova Sunny még nem csatlakozott ugyanis, hogy minél kevesebb figyelem vetődjön rá, csak a repülőtéren találkoztunk vele. Azon belül is magán a repülőn. Este vagy kettőig fenntartott és különböző kérdésekkel bombázott, mint például milyen ruhát érdemes hoznia és, hogy hideg lesz-e vagy meleg. Valószínűleg egy konkrét időjárás jelentőnek hitt, de le kellett lomboznom, mivel én se tudtam semmit se biztosra. Már rég nem bíztam az előrejelzésekben és ez most is így volt, ezért csak annyit tudtam javasolni neki, hogy hozzon hideg esetére is valamit.

Bepakoltuk a bőröndöket a furgonba és indulhattunk is. Egész úton Jimint és JungKookot bombáztam a kérdéseimmel, ugyanis ők ismerték egyedül Busant és kíváncsi voltam minden kis részletre. A végére már csak nevetve mondták, hogy bezzeg ilyenkor be nem áll a szám. Velük meg nem vagyok képes néha napján még egy szót se váltani. Valamilyen szinten igazat kellett nekik adnom, ugyanis sűrűn voltak hangulatingadozásaim, bár ez rézben az ő hibájuk volt. Ráadásul én semmi voltam Sunnyhoz képest; ő e téren egy rémálom volt.

A repülőn Sunny és Jimin mellett ültem, ugyanis a szőkeség mindenféleképpen az ablak mellett akart lenni, bár ezt már előre tudtam, így nem annyira lepett meg. Mögé V és Kook ült, akik egész végig szekálták vagy csak hülyeségeket mondogattak neki, ugyanis olyan gyorsan beszéltek direkt koreaiul, hogy szerencsétlen ne értse. Végül Suga állította le őket egy elég morcos nézéssel és fülök, farkukat- behúzva halkabban sztorizgatni kezdtek a barátnőmmel. Én viszont elég fáradt voltam, ezért bedugtam a fülembe a fülhallgatómat és benyomva a lejátszási listámat lehunytam a szememet. Aludni ellenben még nem igen tudtam, ugyanis Jimin elkezdte bökdösni az arcomat. Igazán leszokhatott volna erről a szokásáról, de mindegy is.

- Hm ? - néztem rá fáradtan.

- Ide adod az egyik felét ? - mutatott a fülesemre, mire bólintottam és a kezébe nyomva újra lehunytam a szememet - Te komolyan a mi számainkat hallgatod ? - mosolyodott el, ugyanis a hangjára ismét ránéztem félszemmel.

- Talán baj ? - húztam fel a szemöldökömet.

- Nem - rázta meg a fejét.

- De megnyugtatlak, hogy nem csak titeket hallgatlak.

- Van Big Bang ? - csillant fel a szeme.

- Van - válaszoltam és hagytam had keresgélje ki az egyik számukat.

- Yey~ Fantastic Baby - motyogta és ő is lecsukta a szemét. Mosolyogva megráztam a fejemet és nem sokkal ezután már nem igazán vettem észre a körülöttem lévő dolgokat.