When the sound reaches you... / Befejezett /

48.fejezet + Új sztori !

Sziasztok^^

Nagyon későn hoztam ugyan a részt, de még ma fel szerettem volna tenni nektek. Ha esetleg bárki még fent lenne ilyenkor, akkor most így estére jó szórakozást :D Lelkiekben pedig készítelek titeket, hogy hamarosan elérkezünk a végéhez a történetnek... Épp ezért bátorkodtam feltenni egy új történetet, amit remélem legalább annyira fogtok élvezni, mint ezt^^ Megtaláljátok a munkáim között Lost címen :) De nem is rizsázok többet XD Jó szórakozást a fejezethez !

   -------------------------------------------------------------------------------------------------  

V kezéből minden vért kiszoríthattam miközben egyre közelebb értünk a dormhoz és kezdtem idegessé válni. Akkora gombóc keletkezett a torkomban, hogy féltem bármelyik percben megfulladhatok, pedig attól igazán messze álltam. Az emlék a pár órával ezelőtti jelenetemről egyre gyorsabban és gyorsabban pörgött végig a fejemben és szégyelltem magamat amiatt, amit tettem. Mégis egy kis részem egyetértett velem, hisz amit Jessica csinált az már túlment minden határon, még ha ezt ő nem is vette észre. Vagy csak szimplán nem érdekelte.

Remegő térdekkel léptem be a jó meleg házba és néztem fel Taera, aki bíztatóan rám mosolygott és behúzott a nappaliba. Csodálkozva néztem az ideges társaságot, ahonnan Jessica hiányzott és ez máris egy fokkal nyugodtabbá tett, bár azt tudtam, hogy még itt tartózkodott a házban, mivel a kabátja a fogason lógott az előtérben. Jin és Jimin nagyban hívott valakit a telefonján, míg Rap Monster feltehetőleg nagyban írt egy üzenetet. Suga és J-Hope a kanapén ülve dobolt idegesen a lábán, JungKook és Sunny pedig ide-oda járkált a nappaliban. Hirtelen fel se tűnhetett nekik a jelenlétünk, ugyanis egészen addig nem néztek felénk, míg V meg nem köszörülte a torkát. Erre a hangra egyszerre kapták felénk a fejüket és amint leesett nekik, hogy mi álltunk előttük rögtön megindultak felénk. Jin bizonyult a leggyorsabbnak, ugyanis ő ért legelőször elém és húzott magához a derekamnál fogva.

- Hol voltál ? - kérdezte sóhajtva és még szorosabban fonta körém a karjait.

- Ki kellett szellőztetnem a fejemet - motyogtam a vállába és visszafojtott sírással fúrtam a fejemet a mellkasába és szívtam be mélyen gyümölcsös tusfürdőjének illatát.

- Kikiiii ! - támadott le oldalról Hope, Jimin és JungKook és szinte elrántottak Jin elől, aki ezt csak egy nem túl lelkes motyogással díjazta és karba tett kézzel rázta meg a fejét halványan elmosolyodva.

- Hol a fenében voltál ? - dühöngött Jimin.

- Baromira aggódtunk érted - szipogta Kook.

- Ilyet még egyszer ne csinálj - mondta Hope is.

Én csak megszeppenve próbáltam feldolgozni, hogy mégis mi történt addig, míg elmentem, aztán szép lassan rájöttem, hogy fogalmuk sem volt róla, hogy hova tűntünk V-vel, így eléggé szétaggódhatták magukat. Egész testemet melegség járta át és elmosolyodva próbáltam mindhármukat átölelni, ami kisebb nagyobb sikerrel ment is. Ezután Sunny rám ugorva feldöntött mindnyájunkat, így fájó háttal ültem fel és öleltem vissza az engem szorító barátnőmet.

- Örülünk, hogy minden rendben - guggolt le mellénk Rap Monster és megsimogatta a fejemet, majd felállva besétált a konyhába. Suga csak összeszűkített szemekkel bámult rám, de a megbánó tekintetemet látva egy kicsit megenyhült és az égre emelte a tekintetét, amin csak mosolyogni tudtam. Felállva végre el is tudtam magyarázni, hogy hova is tűntünk, majd megnézve a nem fogadott hívások és üzenetek listáját, rá kellett jönnöm, hogy érdemes lenne a telefonomat nem lenémított állapotban hurcibálni magammal. Ezután ugyan egy kicsit megnyugodtam, hogy nem haragudtak már rám, de aztán megjelent Jessica és kiszállt minden erő belőlem. Falfehér arccal néztem, ahogy közelített felém, majd nagy meglepetésemre megölelt és végig azt mondogatta, hogy mennyire aggódott értem. Ezt én valamiért nem tudtam neki elhinni, de azért egy mosolyt erőltetve a fejemre megnyugtattam, hogy minden rendben volt. Szerencsére a dalszöveges vitára nem tértünk vissza, ami miatt egy kicsit nyugodtabban ültem le a társaságba és kezdtem el átadogatni az ajándékokat. JungKook nagyon megörült, amikor meglátta az Iron Manes telefontokot, ami után eléggé sokat szaladgáltam össze-vissza ugyanis már minden helyről elvitték. Ezt az utolsó darabot is V egyik ismerősének köszönhettem, aki ajánlott egy kevésbé ismert helyet, ahol be tudtam szerezni. A felpörgött maknaetól egy páros jegyet kaptam arra a drámára, amit már a reklámozásakor kinéztem magamnak, de nem igazán tűnt úgy, hogy bárki is eljönne velem. Viszont Kook önként vállalkozott arra, hogy feláldozza magát. Ezen halkan felnevettem, ugyanis tudtam, hogy őt is érdekelte csak a fiúk előtt ezt nem igazán akarta bevallani. Egy halk sikoly csak akkor hagyta el a számat, amikor megláttam, hogy ez egy premier előtti vetítésre szólt. Szerintem a szuszt is kiszorítottam szegény fiúból, de ez most cseppet sem érdekelt, ugyanis egy régi álmomat váltotta valóra.