When the sound reaches you... / Befejezett /

23.fejezet + Fontos !

Sziasztok^^

Az előbb, mint Vasárnap egyébként Csütörtököt jelentett, mint ahogy azt láthatjátok is :D Ezt így nem tettem akkor hozzá, gondoltam megleplek titeket^^ És lenne nektek egy fontos közleményem, mint ahogy az a címben is látható :) Szombattól kezdve egészen jövő hét Keddig nem leszek internet közelben, ezért tettem fel ma a részt, mivel holnap meg már időm nem lett volna rá :) Táborban leszek, úgyhogy azt se tudom előre mikor is jön a következő fejezet, de megpróbálok vele sietni. Még egy dolog, mégpedig a suli. Nagy valószínűséggel már nem Vasárnaponként fogom hozni a részeket, bár mostanában sem sikerült sokszor akkor hoznom, de mindegy is :D Az biztos, hogy hetente jönnek majd újabb fejezetek, de elképzelhető, hogy mindig más nap, ezért most már nem igen tudom megmondani, hogy melyiken is. Ennyi lett volna az a fontos dolog, ezért nem is rabolom tovább az időtöket :) Hálás vagyok, hogyha végig olvastátok és jó szórakozást a részhez ! 

  -------------------------------------------------------------------------------------------------     

Arra keltem, hogy valaki bökdösi az arcomat. Abban a tudatban, hogy szőke barátnőm az, ellöktem a kezét és motyogtam neki egy hagyjál féleséget.

- Kiki, ébredj - folytatta tovább a rejtélyes idegen, akinek nagyon nem Sunny hangja volt.

- Hm ? - nyitottam ki résnyire a szememet és megpillantottam Jimin élénken fénylő barna íriszeit - Te meg mit...- kérdeztem volna, de egy gyors mozdulattal befogta a számat a kezével és ajkai elé emelte a mutatóujját.

- Shhhhh -, gyorsan öltözz és siessünk, mert Sunny mindjárt kijön a fürdőből - suttogta és igaza volt, ugyanis épp most zárta el a csapot.

- Miért ? - néztem rá értetlenül, de mindenesetre felvettem a szandálomat és követtem az ajtó felé.

- Majd meglátod - mosolygott rejtélyesen és kitolt az ajtón, majd halkan becsukta azt.

- Várj...bent hagytam a telefonomat - fordultam vissza, de elkapta a karomat és a lift felé kezdett húzni.

- Nem lesz rá szükséged - magyarázta.

- De Sunny aggódni fog, hogy így eltűntem.

- Aish, hogy te nem tudsz nyugton maradni - mérgelődött és még a liftben elkezdett írni valakinek a telefonján. - Küldtem neki egy üzenetet, úgyhogy most már élvezheted az esti kiruccanásunkat.

- Hogy mi ? - lepődtem meg.

Ezután kiderült, hogy Jimin szimplán csak a város esti látképét akarta megmutatni, de ezt csak nagy titokban tehette, ugyanis a menedzserük nem igazán örült annak, ha csak egyedül mászkáltak velem, így nem lett volna túl szerencsés, ha tudomására jut a dolog. J-Hope falazott neki, ezért nem kellett aggódnunk, hogy lebukunk. Én már csak arra lettem volna kíváncsi, hogy vajon Sunny nem leplez-e le minket.

Csendben sétáltunk a part felé és bámultuk a fényes várost. Úgy éreztem, mintha egy színes karnevált figyeltem volna. Gyönyörűek voltak a kivilágított épületek, amik miatt úgy tűnt, mintha nem is egy várost láttam volna. Az autók zaját hallgatva mentünk le a parthoz vezető lépcsőn és minél beljebb kerültünk annál inkább változott át a víz hullámzásának hangjává. Nyugis volt minden és rajtunk kívül nem igazán volt itt senki. Semmivel sem törődve leültem a homokba és a kezemen hátul megtámaszkodva néztem fel az égre. Ha a városi fényeket szépnek találtam, akkor erre nem tudtam mi a megfelelő szó. Ezernyi csillag ragyogott fényesen az égen és a hold sem árválkodott ezért egyedül. Ez az egész mesébe illő volt és ebben a pillanatban szívesen megállítottam volna az időt. Főleg, ha Jin is itt lett volna... Rögtön megráztam a fejem és próbáltam elterelni a gondolataimat erről. Mégis hogyan jutott eszembe egyáltalán pont ő ? Ekkor vettem észre, hogy a nagy sietség közepette nem hoztam magammal a dzsekit, ezért eléggé fáztam, bár próbáltam nem mutatni. Nem akartam, hogy megint egy fiú szánjon meg engem, ezért tartottam magamat.