When the sound reaches you... / Befejezett /

19.fejezet

Sziasztok^^

Itt a meglepetés :) Az extra, extra hosszú részt pedig két dolog miatt kapjátok: egyik az, hogy én holnap Németországba megyek nyaralni egy hétre, ezért sajnos jövőhét vasárnap elmarad a rész. A másik dolog pedig a köszönetem nektek, hogy szeretitek a sztorimat :) Nagyon nagy boldogsággal tölt el minden csillagozás és esetleges komment^^ Szóval köszönöm nektek és jó szórakozást a részhez ! 

   --------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Nagy nehezen rávettük Sunnyt, hogy maradjon éjszakára, bár szerintem annyira mégsem kellett kéregetni. Más ugyan nem vette észre, de én láttam, hogy folyton az ablakon bámulgatott ki ijedten. Biztos voltam benne, hogy megint beképzelte, hogy volt ott valami, pedig nem. Mindig is mondtam neki, hogy ne gondoljon ilyen hülyeségekre, de mintha csak a falnak beszéltem volna...

Kihúztuk a kanapét, miután rájöttünk, hogy hogyan is kell, bár ez sötétben, a telefonok gyér fényében elég nehézkes volt, de megoldottuk. A fiúk még véletlenül sem akartak segíteni, inkább röhögve nézték a szerencsétlenkedésünket és végig utasítgattak minket, hogy mit hogyan kell csinálni. Ennyi erőből segíthettek is volna, de mindegy. Aztán a mi szerencsénkre pont akkor jött vissza az áram, mikor végre sikerült kihúzni ezt a szerencsétlenséget. Felmentem az emeletre és hoztam le még pár párnát és egy takarót. Mivel mindenki dög fáradt volt, így nyugovóra is tértünk. Legalábbis a fiúk, ugyanis engem Sunny nem igazán hagyott aludni; végig beszélt hozzám és mikor észrevette, hogy épp készültem elaludni, megbökött és kiégette a szememet a telefonjával. Ugyanis ekkor mindig valami fontosat vagy vicceset kellett mutogatnia.

- Úúúú - szólalt meg újból és ezzel be is telt a pohár.

- Csitt - vágtam hozzá a párnámat -, és aludj.

- De...

- Sunnyyyyy - nyávogtam fáradtan.

- Oké - válaszolta szomorúan.

Végre elrakta a telefonját és az oldalára fordulva lehunyta a szemét és nem sokára halk szuszogásba kezdett. Megnyugodva fújtam ki a levegőt és csuktam le a szememet, majd az eső halk kopogására nem sokkal ezután el is aludtam.

Nem tudom mennyi lehetett az idő, de arra ébredtem, hogy valaki jól oldalba rúgott, ez nem más volt, mint a kedves barátnőm. Mindig is tudtam, hogy ilyeneket csinál álmában, így minél messzebb próbáltam tőle aludni, de ha ennél is a jobban a szélére kúsztam volna, akkor a földön landoltam volna. Felébreszteni meg nem volt szívem, így tűrtem a mozgolódását, majd ezután végre nyugton maradt. Már épp aludtam volna vissza, amikor is teljesen hozzám préselődött és még próbált volna tovább jönni, de miattam nem ment neki. Azt hittem, hogy majd azt csinálja, mint mindig és megfordulva visszagurul a helyére, de ehelyett hirtelen egy nagyot taszított rajtam, minek következtében hangos puffanással a földön kötöttem ki a takarómba gabalyodva. Fáradtan, nyűgösen és kócos hajjal néztem a békésen alvó szőkeségre. Ezután még csak vissza se tudtam menni, ugyanis hirtelen szétterült a kanapén és ezzel elfoglalta az összes helyet. Hitetlenkedve néztem rá, majd félretéve azt, hogy nem akartam felébreszteni, elkezdtem bökdösni.

- Héééééé, Sunnyyyyyyy - suttogtam a fejét piszkálva, de nem reagált semmit, így hát feladtam és megfogva az asztalon heverő mobilomat, kimentem a konyhába.

Ránézve a telefon kijelzőjére elhűlve figyeltem, hogy még csak öt óra volt. Nem volt hely, ahol aludhattam volna, ezért felöltöztem a fürdőben és csináltam magamnak egy kis kávét. Azzal kisétáltam halkan a kertbe és törökülésben leültem a földre, bár ez nem volt túl jó ötlet, mivel vizes volt, de már ez sem érdekelt. Az idő nagyon kellemes volt és már a nap is kezdett felkelni, ami kifejezetten megnyugtatóan hatott rám. A meleg kávét szürcsölgetve néztem magam elé és elmélkedtem az apámról. Legalább én gondoltam rá, nem úgy, mint ő rám. Szerettem, afelől nem volt semmi kétség, viszont nem bírtam megérteni a viselkedését. Néha szomorúan figyeltem azokat, akiknek jó kapcsolatuk volt az apjukkal és boldogan ebédeltek velük egy étteremben. Szerintem én nem is voltam csak kettesben apuval...úgy bárhol is, ami nem a munkával volt kapcsolatban.