When the sound reaches you... / Befejezett /

43.fejezet

Sziasztok^^

Hétvégére sikerült is meghoznom a következő részt, ami igen hosszúra sikeredett, még ha túl sok érdekes dolog nem is történt benne. Azért remélem élvezhető lett és jó szórakozást hozzá ! 

( Lassan, de biztosan elérkezünk a történet végéhez és még kb. 10 fejezet van hátra. )

-------------------------------------------------------------------------------------------------  

A nagy beszélgetése után hazaérve átöltöztem a pizsamámba, ami egy fekete legingsből és egy fehér rövid ujjúból állt, aminek az elején a Bad Girl, míg a hátulján a Good Girl felirat állt. A laptopommal az ölemben nézegettem az oldalaimat és osztottam meg egy nem régi képemet ezzel jó éjszakát kívánva mindenkinek, amikor is valaki lehuppant mellém és a fejemre hajtotta a sajátját.

- Mit csinálsz ? - szólalt meg.

- Életjelet adok magamról - válaszoltam és lehajtva a laptop tetejét az asztalra raktam és óvatosan Jin felé fordítottam a fejemet.

- Ne nézz ilyen közelről, mert akkor késztetést érzek arra, hogy megcsókoljalak - suttogta, mire zavaromban elkaptam a tekintetemet és mivel túl gyorsan forgattam a fejemet, így Jin beverte a homlokát a vállamba.

- Bocsánat - emeltem fel a fejét és egész testemben felé fordulva néztem meg közelebbről, hogy minden rendben e vele. Az arcát fürkésztem, amikor is kezével az enyémhez nyúlt és lerakta közénk, majd végig simított a karmolás nyomán, amitől kirázott a hideg és visszatartott lélegzettel néztem vele farkasszemet.

- Fáj ?

- Nem - válaszoltam halkan és nagyot nyelve néztem továbbra is rá.

- Ugye nem lesz semmi bajod attól, ha megcsókollak ? Úgy igazából ? - kérdezte két kezébe fogva az arcomat.

- Most az egyszer kockázathatunk - mosolyodtam el, és ahogy közeledett az arca az enyémhez hunytam le a szememet és kezdett el egyre hevesebben verni a szívem. Szinte kiugrott a helyéről, amikor pedig ajkai találkoztak az enyémekkel a hasam szinte beleremegett és megszűnt körülöttem minden. Csak ő volt és én. Az egész testemet forróság öntötte el és bátortalanul megmozdítottam kezeimet, amikkel beletúrtam dús barna hajába. Emiatt a tettem miatt belemosolygott a csókunkba, majd még ennél is jobban elmélyítette azt. Éreztem, hogy a kezem megremegett és a lábam is, ami miatt ijedten nyitottam ki a szememet és húzódtam el Jintől.

- Mi a baj ? - nézett rám aggódva.

- Se-semmi - dadogtam és lassan ránéztem a kezeimre, amik remegtek. Úgy, ahogy a találkozásunk elején. Jin is szintén levezette tekintetét a remegő ujjaimra és egy kicsit hátrébb is húzódott a kanapén.

- Ez miattam van ? - fogta meg idegesen a tarkóját.

- Nem - ráztam hevesen a fejemet és lehunyva a szememet tettem helyre a szapora lélegzetvételemet. - Megpróbálnád újra ? - kérdeztem, mire kétkedően nézett az arcomra.

- Nem szeretném, hogyha megint rosszul lennél - rázta meg a fejét.

- Akkor...akkor megtennél annyit, hogy mellettem alszol ? - bámultam a lábamat és előre féltem a választól. Hülye testem, mért reagáltál így ? Most ezzel tuti elijesztettem...

- Hé - fogta meg a kezemet és észre se vettem, hogy időközben közelebb került hozzám. - Majd megoldjuk - döntötte a fejét oldalra és halványan rám mosolygott.

- Akkor, most velem maradsz ? - tettem fel félve a kérdést, amit csak egy halk nevetéssel díjazott.

- Persze, te butus - nyomott egy puszit a homlokomra és magához húzott.