Jó ideje nem ébredtem senki mellett egy buli után. Már majdnem elfelejtettem, milyen idegesítő osztozni valakivel az ágyon. Alig tudtam aludni, és az éjjel nagyrészét fagyoskodva kellett töltenem, mert megfosztottak a takarótól. Ezúttal mondjuk kicsit másabb a helyzet. Normál esetben csak kitenném őket vagy egyszerűen visszavenném a takarót. De nem tehettem ezt a lánnyal, akit egy hosszú, vad éjszaka után nekem kellett lefektetni. Már hazajuttatni is kihívás volt. Rengeteg csitítgatást igényelt, nehogy felkeltse a szomszédokat, és nem keveset Chris izomzatából, hogy talpon maradhasson.
Vilde nyögdécsel, a hangját elnyeli a párna. Végre kezd ébredezni. Én már egy ideje fent vagyok, órákkal ezelőtt felébresztett azzal, hogy rugdosott álmában. – Hogy érzed magad? – Kérdezem.
Felriad, és úgy bámul rám, mint aki szellemet látott. Körbenéz a szobában, úgy látszik, lassan realizálódik benne; nem a saját szobájában van. – Eva, megijesztettél!
- Bocs. – mondom – Chris és én idehoztunk múlt éjjel, mert nem tudtuk, otthon vannak-e a szüleid.
Lenéz, ujjait a paplanon járatja. – Köszi.
- Szükséged van valamire? Vízre? Fájdalomcsillapítóra?
A telefon megrezzen a kezemben, így megnézem. Egy üzenet Christől. Vilde mond valamit, de Chrisnek sikerült magára vonnia a figyelmemet. Sosem voltam jó a többfelé koncentrálásban.
- Eva...?
- Igen? Bocs. – Válaszolom, eltéve a telefonomat. – Víz?
YOU ARE READING
Lose Yourself • SKAM • #Mohnstad
FanfictionEva próbál elmenekülni a múltja elől, ám Chris visszarántja. Az élet néha sok tud lenni. » Ez a történet egy jelenleg még befejezetlen történet fordítása, tehát nem saját. Az eredeti ugyanezen néven található meg itt wattpadon, angolul. » A r...