Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nem is tudom hanyadjára fogom a hasam a nevetéstől. Reggelre meglesz a hat kockám, ha Dallas továbbra is ezt csinálja. A sokadik pohárral gurít le, és a saját italaimra nem is merek gondolni.
Dallas részegen sokkal többet mosolyog, és nevet, amitől instant nekem is kedvem támad hozzá. Imádom, mikor a mosolya eléri a szemeit, mert őszintébbet még sosem láttam.
Órák óta ülünk a pultnál, és már minden létező viccet elmondtunk egymásnak, ettünk mogyorót, amivel később megdobáltunk egy flúgos pasit, aki sosem jött rá ki dobálja, összevesztünk azon, hogy a ketchup, vagy a majonéz jobb-e. Ő váltig állítja, hogy a majonéz. Hazudik.
A kezei mindig megtalálnak engem. Hol a combjaim körül, hol a karomat. Néha a fülem mögém simítja a hajam, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Lágy, leheletnyi csókokat nyom az arcomra, és mindig közel marad. Eléggé közel ahhoz, hogy érezhessem az illatát. Hiába gondolkodom azon azóta mióta először megéreztem, hogy mégis milyen illata lehet, nem tudok rájönni. Egyszerűek csak Dallas illata van. Teljesen megrészegít, bár nem tudom, lehet-e még jobban.
A keze a derekamon van, közel tartva magához, a lábai az én bárszékem lábtartóján pihennek. Teljesen körülvesz az aurájával, és biztonságot áraszt magából. Közelebb húzódom hozzá, hogy jobban be tudjam fogadni az érzést, és eltartalékolni belőle későbbre is, ha ő már nem lesz mellettem. A hajamat kezdi cirógatni, amitől felébredek a gondolataimból.
- Mi az? - úgy néz rám, mint aki még sosem látott embert.
- Semmi..csak...
- NALA! - kiabál egy ismerős hang mögülem, félbeszakítva Dallast. Megfordulok, és Jackson arcát vélem felfedezni.
- Úristen Nala, azt hittem történt veled valami, nem tudtalak elérni, és nem is találtalak meg. Hol voltál? - mondja egy lélegzetvétellel, miközben maga felé fordít, és a vállaimra teszi a kezeit.
- Ahh, Jackson nyugi van. Jól vagyok, látod? A hajam szála se görbült! - mondom, miközben a hajamat piszkálom, megmutatva neki, tényleg nem görbült el egyik sem.
- Nala? Menyit ittál?
- Öhm, nem emlékszem. De amit ittam, az nagyon finom volt. Veszek is még egyet! -fordulok vissza a pult felé, keresve Hadleyt, vagy egy másik pultost.
- Dehogyis Nala! Hazaviszlek! - közli, majd újra maga felé fordít, összeráncolt homlokkal nézek fel rá.
- Vedd le róla a kezed! - mormogja alfahím hangon Dallas, mire Jackson észreveszi, hogy társaságom van, és felhorkan.
- És hagyjam itt veled? - kérdi fél várról, miközben próbál felállítani.
- Jackson, nem megyek haza! Lefogadom, van kit hazavinned helyettem. - dünnyögöm mérgesen, lerázva magamról a kezeit, visszafordulva Dallas felé, aki tüzes szemekkel néz Jackson felé, összeszorított állkapoccsal.
