Káosz veled (Hungarian, pjm ff.) [BEFEJEZETT]

20.rész~Vallomás

Jimin szemszög:
Jung híre után,Seoyun összeomlott.Sírt és sírt.Egyre jobban.
-Kincsem,ne sírj-vette fel karjaiba Jung Seoyunt.
Ő csak rádőlt,majd meglátott engem.Leugrott Jung karjaiból,és egyenesen felém rohant,majd megölelt.Látszott rajta hogy nem érdekelte az hogyha a többiek rájönnek mi is van köztünk.Felkaptam,majd ő a két lábát a derekam köré ölelte.Mint egy kisgyerek.Az én kisgyerekem.
-Hyung?-nézett rám Jin.
-Hagyd,had öleljen.Szüksége van valakire,és megígértem neki,ha bármi baj van én itt leszek neki-mondtam a kifogásom.
Namjoonnak nem nagyon tetszett,de nem érdekelt.Csak az érdekelt,hogy Seoyunnal mi van.
-Jimin,elég lesz-fogta meg a vállam Namjoon.
Lelöktem a kezét a vállamról egy egyszerű mozdulattal.
-Mondtam valamit-fordultam oda,és öleltem Seoyunt,aki még mindig a karjaimban volt.
Pár óra múlva Seoyun kicsit már nyugodtabb volt.Igaz,még mindig könnyek voltak a szeménél,és néha elkezdett zokogni,de nyugodtabb volt.Aki hozzá szólt,annak nem válszolt.Csak egyre jobban bújt hozzám,ami nagyon zavarta Namjoont.
-Kérsz vizet Kincsem?-kérdezte Jung Seoyuntól.
Nem válszolt,csak nézett meredten.
-Kérsz vizet?-kérdeztem tőle,és cirógattam meg az arcát.
Megrázta a fejét.Ebből mindenki értette hogy nem.Seoyun felállt,majd megindult a konyhába.
-Mama-hallatszott halk hangja-azt mondtad nem hagysz el...soha-térdelt le a padlóra Seoyun.
Namjoon mint valami szolga rohant oda hozzá.
-Jól vagy?!-állította fel Seoyunt.
Itt betelt a pohár.Nem bírom tovább.
-NAMJOON AZ ISTEN SZERELMÉRE HAGYD MÁR RÁ!AZ ÉN BARÁTNŐM ÉS NEM A TIÉD!-ordítottam rá.
-Bassza meg...Ettől féltem-godoltam.
Mindenki rámnézett,és Seoyun rohant hozzám.
-Jimin?Hyung?-hallottam a mögöttem lévő srácok hangját.
Namjoon közelebb jött hozzám.
-Hogy?Tessék?Mit mondtál?!-mondta flegma hangon.
Itt tudtam hogy meg fog ölni.Tekintete olyan volt,mint a halálnak.Én csak álltam és fogtam Seoyun derekát aki a hátam mögött volt.
-Mond mégegyszer-emelte fel a hangját a leader.
-Seoyun-mondta halkan Jungkook-gyere,mutatok valamit-húzta el Seoyunt Kook.
Bementek az egyik szobába.És kezdődtek a bajok.
-Seoyun neked ki?!-fogta meg a nyakam Namjoon-MIT MONDTAM?!NINCS TITOK NEM?!PARK JIMIN HÜLYE LENNÉL?!ENNYIRE?!NEM ÉRTED MEG?!-
-Namjoon,elég legyen-állt oda V.
Őt ez nem állította meg.Taet arrébb lökte,engem meg a falhoz nyomott,és éreztem,hogy mindjárt megfolyt.
-Namjoon-fogta meg a vállát Jin-miért beszélsz így vele?Igaza volt.Úgy beszélsz,mintha te nem lettél volna szerelmes.Mintha te nem randiztál volna titokban.Úgy beszélsz,mintha soha nem jártál volna titokban.
Rap Mon elengedte a nyakam,majd elfordult,és a szobájába ment.Elnéztem,és Seoyunt láttam könnyes szemekkel,aki futott oda hozzám,és ölelt át.
-Végig láttad,igaz?-szólalt meg Yoongi,és nézett Seoyunra.
-Igen...-néztem rá-végig látta.
Leültünk a nappaliba,Namjoonnal nem törődve.
-Mióta?-nézett rám J-Hope.
-Amióta itt van.
-Seoyun,ne foglalkozz Namjoonnal.Rendben lesz,csak...hirtelen rájött az 5 perc-szólalt meg V.
Lenéztem és láttam,hogy Seoyun elaludt.Nem akartam felébreszteni.Had aludjon.Úgy is sok minden történt vele ma.
-Jimin-szólt hozzám Kook-remélem tudod mit okoztál.
Bólintottam.
-Vállalom a felelősséget-néztem határozottan a srácokra.
-Inkább aludjatok-mondta Jung-majd reggek jövök.
Elköszöntünk tőle,majd mindenki ment a szobájába.Letettem Seoyunt az ágy jobb felére,betakartam,majd befeküdtem mellé.
-Megoldom Seoyun...ne félj-gondoltam,majd lehunytam szemem.