Káosz veled (Hungarian, pjm ff.) [BEFEJEZETT]

33.rész~Had kapjalak vissza

Jimin szemszög:
Reggel hamarabb felébredtem mint Seoyun.Mintha az éjszaka alatt meg sem moccant volna,hisz ugyan úgy a mellkasomon feküdt.
-Ébren vagy ChimChim?-kérdezte álmos hangon.
ChimChim?!Nagyon ritkán hív így Seoyun.De igazából jó érzés mikor becézget.
-Igen-mondtam.
Éreztem,hogy szorosan megölel.Rátettem a kicsi kezem a hajára,és simogatni kezdtem.
-Nem vagyok kiskutya Chim-mondta nevetve.
-Tudom-mosolyodtam el.
Nem értettem hogy akkor most mi van köztünk.Hisz a gyűrűt viseli,rajtam fekszik.
-Miért szeretlek ennyire Chim?-mondta,és felült az ágyon.
-És én miért szeretlek ennyire Seoyun?-tettem fel a kérdést.
-Mi van ha nekünk nem kéne együtt lennünk?-kérdezte,és felvette a pólóját.
Lesokkoltam."Nem kéne együtt lennünk".
-Seoyun?-gyűltek könnyek a szemembe-Ezt hogy értsem?
-Ez egy egyszerű kérdés-mondta-hisz,látod mit tettem.A banda nem a régi.
-Ne mondj ilyet!Nem a te hibád!-mondtam könnyes szemekkel.
Seoyun erre nem mondott semmit,fogta magát és kiment a szobából.Én visszadőltem az ágyba,és zokogni kezdtem.

Jin szemszög:
Szobámban ültem,mikor valaki kopogott.
-Igen?-néztem rá az ajtóra.
Seoyun lépett be.Arcán olyan nagy szomorúság volt,hogy úgy éreztem,a rózsaszín szobámból,fekete lett.Tudtam hogy baj van.
-Gyere,ülj le-mondtam neki-mond mi a baj Kedves?
-Jinnie...ki akarok lépni-mondta a padlóra nézve.
Nagyon megszeppentem.Azt hittem hogy viccel,de nem.A megszeppentségem az arcomra fagyott.Ennyire összevesztek volna Jiminnel?
-Mi a gond?-kérdeztem tőle,bár tudom ez nem segít.
-Amióta itt vagyok,a banda tejesen más-mondta.
-Nem!Ez nem igaz!-fogtam meg a kezét.
Nem mondott erre semmi,csak zokogni kezdett.
-Seoyun,nyugodj meg-elemeltem fel a fejét.
Nem akart rám nézni.Elhúzta a fejét.Tényleg így gondolja?Másabb lett a csapat?Tényleg ki akar lépni?Seoyun beleborult az ölembe,sírt egy ideig,majd elaludt.Felkaptam,és halkan kivittem nappaliba.Jungkook a kanapén ült,és észre vettem a karjaimban alvó Seoyunt.Intett,hogy átveszi a lányt,majd kiragadta karjaimból,és elindult szobája felé.

Jungkook szemszög:
Seoyun kisírt szemekkel aludt Jin karjaiban,de én behoztam a szobámba.Letettem az ágyra,betakartam,majd befeküdtem mellé.Elővettem a telefonom és felnéztem minden közösségi oldalra,meg híreket néztem.Seoyun mocorogni kezdett,és átölelt.
-Kookie?-markolt bele a pólómba.
-Én vagyok az,nyugodj meg-mondtam,és elmosolyogtam.
-Megnyugszom,ha alszol velem-tette rá fejét a mellkasomra.
Bólintottam,letettem a telefonom az éjjeliszekrényemre,betakartam őt és magamat,majd simogatni kezdtem a testét.Néha belemarkolt a pólómba,de nem bírtam aludni.Egyszerűen nem bírtam betelni a látvánnyal ahogyan alszik.Majd egyszercsak,a szemem lecsukódott az álmosságtól.Nem nagyon akartam,de muszáj volt.Annyi jó van benne,hogy Seoyun mellett ébredek.

*másnap reggel*
-SEOYUN?!SEOYUN?!JUNGKOOK!?-ébredten fel a hangos kopogásra.
Felkeltem,majd kinyitottam az ajtót.Suga állt ott.
-Igen?-vakartam a tarkóm.
-Huh,már azt hittük meghaltatok,vagy éppen basztok-mondta Suga.
-Dehogy is,miért?-néztem rá álmos fejjel.
-Délután 3 óra van ember!-nézett rám meglepve.
Mi?!3 óra?!Eddig még soha nem aludtam.Hátra tekintettem Seoyunra,aki még aludt.Suga szintén ránézett.Mosolygott egyet,bólintott,majd elment az ajtóm elől.Gondolom arra gondolt,hogy hagyja őt aludni.Felöltöztem halkan,majd leültem az asztalomhoz rajzolni és zenét hallgatni.Nem akartam kimenni a szobából,mert ha Seoyun felébred,nehogy megijedjen hogy nem vagyok bent a szobában.Elővettem egy régebbi rajzom,amit úgy is be akartam fejezni.

-De aranyos rajz-húzta ki a fülemből a fülhallgatót Seoyun.
Ijedtemben eltakartam a rajzot.
-Megijesztettelek?-nézett rám mosolygó arccal.
-Kicsit-nevettem.
Kuncogott.Ránézett az ajtóra,majd megfogta a kezem.
-Gyere menjünk ki!-mondta majd húzott maga után.
Meglepett piros arccal futottam utána,de kezét még mindig nem engedtem el.A nappaliba érve,Seoyun mindenkinek köszönt.Jimin épp valamit evett,majd rám és Seoyunra tekintett és a kezünkre.Megszorította a pálcikát,majd ellökte magától a tányért.
-Jimin,ugye lenyugodni mész?-nézte J-Hope a telefonját.
-Persze Hoseok!-szorította össze fogait Chim.
Jimin becsapta az ajtaját.
-Ne foglalkozzatok vele-mosolygott Jin-menjetek egyetek valamit.
Seoyun a konyhába húzott,majd felült a pultra.Ez egy "válassz te hogy mit együnk" mozdulat.Mosolyogtam,majd kinyitottam a hűtőt.Megláttam Jin kimcsiét,és kivettem.Seoyun még mindig a pulton ült és lóbálta a lábait.
-A FASZOMAT!MIT BASZTAM EL ENNYIRE SEOYUN?!-hallottam ahogyan Jimin üti a szoba falát-HA UTÁLSZ MOND MÁR MEG TE LÁNY!
Mindenki azt hallgatta,ahogyan Jimin zokogva üti a szobája falát.
-HAD KAPJALAK VISSZA SEOYUN!MIÉRT JOBB JUNGKOOK MINT ÉN?!VISSZA AKARLAK KAPNI ÉS SZERTNI TÉGED!
Jobb lennék Jiminnél Seoyunnak?