Káosz veled (Hungarian, pjm ff.) [BEFEJEZETT]

2.évad:22.rész:Te sírsz?!

Jimin szemszög:
Soha nem gondotlam volna,hogy lesz egy ilyen csöndes esténk,mint ma.Mindenki csöndben ül,vagy olvas,zenét hallgat és egyebek.Seoyun elég távolságtartó ma.Ez nagyon furcsa.Csak csendben csinálja a "házimunkát".Néha-néha egy kis pillantást vetek rá,nehogy valami baja legyen.Képtelen vagyok levenni a szemem róla.Ahogyan a hosszú barna haja ide-oda száll,miközben megy egyik helyről a másikra.Ahogyan a meztelen lábaival a parkettán "trappog".Mintha egy mozgó festményt látnék benne.Gyönyörű.Néha-néha elkezd dúdolni,és ugy teszi a dolgát.Van,amikor csak megáll,és a telefonját nyomkodja.Ahogyan az a kicsi fény,ami a konyhából szűrődik rá,megvilágitja az arcát,oly elragadó.Miután végzett minden kis dolgával,bement a szobába,én pedig utána.
-Hogy lehetsz ennyire édes?-nevettem,és beborítottam az ágyba.
-Héé!-nevetett fel ő is.
Ahogyan elmerültem abban,ahogyan mesél megfordult a fejemben a szex.Igen.Szex.Viszont ezzel van egy kibaszott nagy probléma.Méghozzá Jungkook.
-Jimin!Hagyd abba a kattogást.Az a múlt,és hidd el,te jobb vagy Seoyunnak!-nyugtattam magam.
Seoyun megállt egy pillnatra a meséléssel,és én azonnal oda kaptam a fejem.Ő csak mosolygott,és rám fordult.Meglepve néztem minden mozdulatát.Ahogyan a mandulaszemei engem néztek,hihetetlen dolog.Nem bírtam tovább.Hirtelen megfogtam Seoyun hátát,majd ő került alulra.Fejjebb dobtam a testét óvatosan,majd rámásztam.Seoyun becsukta a szemét várva valamire.Elmosolyodtam,és lassan puszilgatni kezdtem.Mikor leakartam venni róla a pólót,láttam hogy egy könny folyik le az arcán.Megszorította a pólóm,és sírni kezdett.
-Seoyun?!-kezdtem aggódni-Mi a baj?
Csak sírt és bújt hozzám.
-Jun-Jungkook-kezdett zokogni.
Először nem értettem hogy mire céloz,de aztán eszembe jutott.Ökölbe szorítottam a kezem,majd magamra borítottam Seoyun testét.
-Seoyun,semmi baj.Én itt vagyok-futottak össze a könnyek a szememben.
Még sírt egy ideig,de aztán arra lettem figyelmes,hogy a mellkasomon szuszog.Óvatosan betakartam,és lehunytam a szemeim.Persze nem aludtam,mert Seoyunt figyeltem.Annyira egy törékeny,és olyan bezárt lett az eset óta.
-Seoyun kérlek,úgy szeress,ahogyan gyűlölni tudnál-gondoltam magamban.
Ahogyan megfogtam Seoyun testét,annyira hidegnek éreztem.A keze,mint a jégtömb olyan hideg volt.Szívének dobogása normális,volt és a pulzusa sem volt lassú vagy gyors.Egyre jobban bújt hozzám.
-Chim.Fázok-hallottam remegő hangját.
-Pedig nincs hideg-szorítottam magamhoz.
Aggódok érte.Kurvára.Nem akarom elveszíteni.Jungkook is rátesz egy lapáttal,és még az a fanmeetinges eset is.Nekem fáj az,amit Seoyunnal művelnek.
-Jimin,minden oké?Nagyon magy a csönd-nyitott be J-Hope.
-Minden rendben van,Seoyun alszik-néztem rá.
Hoseok bólintott,majd kiment a szobából.Nem értem mi értelme volt ennek,de jó.A srácok is aggódnak érte,de ez érthető,mert Seoyun már családtag szinte.
-Istenem Jimin,ennyit sem agyaltál még-vettem egy nagy levegőt.
-Inkább pihenj vele-hallottam Yoongi hangját-Jót fog tenni.
Ránéztem,majd vissza és az ajtó kattanására lehunytam a szemem.Legalább vele vagyok,és nem nélküle.