- K-kook, hová megyünk? - hangjában ott bújkált a tudás, ergo nagyon is tudja, merre tartunk.
- Majd meglátod. - egyre gyorsabban húztam magam után törékeny testét, s már csak annyit vettem észre, megérkeztünk.
A kulcsokkal babráltam egy darabig, de amikor már végleg nem sikerült beleillesztenem a zárba, a mögöttem álló YoonGi megfogta kezeim, és sikeresen kinyitotta az ajtót.
Belökött rajta, majd egy hangos ajtócsapódás után hátam ütközött a hideg falappal, Suga pedig ajkaimra mart. Viszonoztam heves csókját, mire megéreztem egyik lábát csípőm mellett, ezért gyorsan ölembe kapva indultam meg felfele a lépcsőn, egyenesen Suga szobájáig.
Lefektettem az ágyra, de neki nem tetszett, hogy én vagyok fölül, ezért fordított helyzetünkön, a csókot meg nem szakítva.
Percekig faltuk egymást, majd YoonGi elindult lefele a nyakamon, minden részét nedves puszikkal hintette be. Nyelvével lassan végignyalt kidülledő ütőeremen, itt-ott megszívva bőrömet.
Lassan felült, kezeivel megtámaszkodott mellkasomon, s úgy nézett le rám, mint egy éhes ragadozó. Egy nagyon éhes ragadozó.
- Kook, még most leállíthatsz. - morogta egyre közelebb hajolva hozzám, de még mielőtt ajkaink összeérhettek volna, megállt, kíváncsi szemeivel fürkészte arcomat. A válaszomra várt.
- YoonGi, csináld már. - suttogtam követelőzőn, majd rátapadtam szájára.
Nem várt tovább, elszakadt tőlem és egy egyszerű mozdulattal lehúzta rólam pólómat. A látványra végignyalt alsó ajkán, mire én beharaptam számat, s most rajtam volt a sor, hogy megszabadítsam zavaró felsőjétől.
Az anyagot, amit leszedtem róla a sarokba hajítottam, tenyeremmel végigsimítottam mellkasától le alhasáig, mire megremegett, majd feljebb csúszott ölemben, így tagjaink súrolták egymást és egyszerre nyögtünk fel.
Suga kiéhezetten tapadt ajkaimra és innentől nem volt megállás.
---------------
A belvárosban sétáltam a vasútállomás felé, egyre gyorsabban, végül pedig már futottam ahogy csak a lábam bírta. Nem tudtam hová futok, csak vittek a lábaim az állomásra.
Út közben nekimentem jó pár járókelőnek, de egy egyszerű "Sajnálom,, vagy akár "Elnézést,, sem hagyta el a számat. Egy ember neve járt a fejemben.. Suga.
Suga, Suga, Suga... Aish kuss már, úton vagyok, hallgass el.
De csak nem hagyott alább ez a hang a fejemben. Kiértem az állomásra, amikor bemondtak egy vonatot.
- A hatodik vágányra gyorsvonat érkezik, majd indul tovább Szöulba 17:40 perckor, öt perc múlva.
YOU ARE READING
Ez csak egy Játék..? /Completed/
Fanfiction" Megéri ezt tovább folytatni? Meg. Megérdemli? Lehet. Megbánta amit tett? Talán. Utálni fog emiatt? Nem tudom. Meg fogom bánni? Biztosan. Szeretem Őt teljes szívemből? Mindennél jobban. Még mindig megéri folytatni és végig csinálni? Nem tudom. Nem...