Ez csak egy Játék..? /Completed/

- Pt. 12 -

A kirándulás többi napja remekül telt, kibékültem Taehyungal, Nam egyre kevesebbet szívja azt a szart, és mindenki happy. Még Kook sebe is nagyon szépen gyógyult, már alig látszott, ezért betartottam az ígéretem, de ő erről persze nem tudott.

Az utolsó estének néztünk elébe, én pedig Jinék felé tartottam. Nagyon reméltem, hogy nem zavarok majd meg semmi olyat.. amit... nem kéne.

Kopogtam párat, és szerencsémre ajtót nyitottak.

- Bocs, hogy így rátok török, de.. szóval izé.. Ki tudnánk szedni a busz aljából egy kétszemélyes sátort?

- YoonGi, mi az istennek neked sátor? - Jin kérdőn nézett rám, Nam pedig csak kuncogott magában. Te csak ne kuncogjál.. tudok én romci is lenni, ha nagyon akarok.

- Hát mert.. aish a francba már, csak ma estére kéne, ennyi.

- Oké oké, nyugi, ki ne nyírj már. - védekezőn tette maga elé kezeit, utána viszont jobb kezével hátsó zsebéből előhúzta a várva várt ezüstös tárgyat. - Tessék, itt a kulcs, de kérem vissza, megvárunk.

- Csináljátok csak amit szeretnétek, majd bedobom az ajtón lévő résen. Kösz Jin.

Elsiettem a parkolóba, és a kulcs segítségével megpróbáltam kinyitni a csomagtartót, ami sehogy sem akart kinyílni. Kipróbáltam az összes létező kulcsot, ami ezen a karikán volt, és persze, hogy az utolsó volt a jó. Ezt is ki fogom vágni a fenébe...

Miután sikeresen kiszenvedtem a sátrat, visszazártam a csomagtartót és sietve bedobtam Jinékhez a kulcsot, ugyanis elég érdekes hangok szűrődtek ki bentről.

Házunkhoz érve leellenőriztem az ablakból, hogy a kis Nyuszim még mindig animét vagy mi a tökömet néz-e, és nyugodtan kezdtem el sétálni a tisztásunk felé, kezemben a ma esti alvóhelyünkkel.

Elég lassan haladtam a kezemben lévő cucc miatt, de megérte. Kábé tizenöt perc gyaloglás után kiértem a csillagos ég alá.

Teljesen olyan volt, mint a nyálas, romantikus filmekben. Ami nem az én műfajom... még.

Lepakoltam a sátor részeit ahhoz a fához, amelyikhez JungKook hozott el a második nap.

Kiszedegettem minden apró darabot, és elkezdtem felállítani a sátrat. Hosszadalmas munka után sikerült összeeszkábálnom ezt a valamit.

Reméljük nem fog szétesni, mire Sütimet idehozom.

Visszafele gyorsabban haladtam, de még így is volt időm átgondolni, mit és hogyan fogok csinálni.

Megbeszéltem TaeTae-vel, hogy este nyolckor vigye el Kookot valahova, mondjuk menjenek egyet sétálni, vagy valami.

A biztonság kedvéért benéztem az ablakon, és nem kellett csalódnom.

- Jövök neked egy körrel, V, köszi.

Besurrantam a házba, összepakoltam a cuccainkat, és egy kisebb táskába külön a ma esti alvós cuccot.

Bedobtam egy szatyorba az üveg bort, pár nasit, és egy pokrócot, majd rendet tettem, és vissza indultam a tisztás felé.

Siettem, ugyanis Taehyungék már tutira otthon vannak, és Kook azt sem tudja hová lettem.

Kiterítettem a fűbe a pokrócot, a közepére ráhelyeztem a bort, mellé pár csemegét, és végül a..

- Basszus már. Ezt is el kell csesznem. Rohadt jó..

Nem hoztam poharakat. Gratulálok YoonGi, ügyes vagy. Nobel-díjat érdemelsz.

Betettem táskáinkat a sátorba, és rohamosan szedtem a csülkeimet visszafele.