JungKook
Feladtam. Feladtam, ahogy Ő tette és nem bántam meg. Napjaimat mosolyogva töltöm TaeTaevel és a srácokkal.
Lassan itt a tizedik év vége, mi pedig az idei nyaralásunkat tervezzük. Viszont ezt a kis vakációt kivételesen hárman fogjuk eltölteni Busanban Tae, Jimin és én.
- Kookie, figyelsz te rám? - nem is tudom mióta bökdöste az arcomat hyungom, de kezdett fájni, ezért heves bólogatásba kezdtem - Akkor mit mondtam?
- N-nem tudom.. bocsánat hyung, elkalandoztam.. - hajtottam le fejem és a fűszálakat kezdtem tépkedni.
- Ezért még számolunk, remélem tudod - suttogta fülembe majd óvatosan megharapta fülcimpámat mire kikerekedtek szemeim.
- Taeh.. e-ez mi volt már megint? - egyre gyakrabban fordul elő, hogy Taehyung a nyakamat vagy az arcomat puszilgatja, a fülemet pedig már hetek óta gyötri - Nem Jimin vagyok..
- Tudom - rántotta meg vállát majd fejét ölembe hajtotta és úgy kémlelte az eget - Jimint.. már nem szeretem. Igazából, soha nem is szerettem.
- Akkor miért vagy vele? Csak félrevezeted..
- Emlékszel mit mondtam másfél éve? - nézett szemeimbe, mintha ott lenne elrejtve minden válasz.
Elgondolkodtam egy pillanatra, de mikor már hosszú idő után sem emlékeztem, szomorúan megráztam fejem.
- Megmutatom.. - felállt, felhúzott engem is a földről és sietősen elindult kifele a parkból.
Szinte villámsebességgel rótta az utcákat, alig tudtam vele lépést tartani.
Befordultunk az utcánkba és egyenesen a házunkhoz mentünk. Előre tuszkolva parancsolt rám, hogy nyissam ki az ajtót, amit miután megtettem ismét karom ragadott és felfelé húzott a szobámig.
Belökte az ajtót, leültetett az ágyra majd visszasétált és becsukta a nyílászárót.
- Taehyung.. mire készülsz? - egyre közelebb sétált hozzám és törökülésben leült mellém a matracra.
- Mondtam.. megmutatom a másfél éve történt dolgokat. Hátha rájössz, miért voltam Jiminnel..
Maga felé fordított, így kénytelen voltam szemeibe nézni. Ajkán egy ravasz mosoly díszelgett, jobb kezét tarkómra vezette, balját összekulcsolta az enyémmel.
Lassan közeledett, mintha hagyna időd hogy elfussak, ha el akarok. De nem fogok.
A köztünk lévő apró távolságot én szüntettem meg s ajkaimat az övéire tapasztottam.
Belemosolygott a csókba majd nyelvével megsimította alsó ajkam én pedig készségesen leengedtem állam, hagytam, had fedezze fel az új területet.
Percek múlva pihegve váltunk el egymástól s mikor csillogó szemeibe néztem, elöntött a pír.
- Mi a válaszod? - tette fel félve a kérdést mire hatalmasat nyeltem.
- Tae.. van párod, ez ne--
Kivágódott az ajtó ezzel belém folytva a szót is, s mikor tekintetemet a zaj felé fordítottam legszívesebben elástam volna magam jó mélyre.
- Nem. Már nincs párja.. Szebben is közölhetted volna. Légy boldog Taehyung - Jimin szemei könnyektől csillogtak s választ nem is várva viharzott ki nem csak a szobából, hanem a házból is.
Félve hyungomra pillantottam, aki komor ábrázattal bámult maga elé, de szemeiben a féltés és aggódás csillogott.
- Hyung.. menj utána - simítottam végig arcán mire felemelte fejét és tekintetét az enyémbe fúrta - Beszéld meg vele a dolgokat. Tudom hogy aggódsz miatta.
- Köszönöm JungKook - szorosan magához ölelt majd amilyen hirtelen fonta körém karjait olyan gyorsan engedett is el - Szeretlek - nyomott egy puszit arcomra és már rohant is Jimin után.
- Szeretlek Taehyung.. azt hiszem.. - motyogtam válaszul az üres szobának és hanyatt vágódva az ágyon kémleltem a plafont egészen addig, amíg el nem nyomott az álom.
-------------------
Lágy simogatásra keltem, szemeimet még nem nyitottam ki, csak élveztem a meleg ujjak futkározását arcbőrömön.
- Nyuszi - suttogta egy mély hang közvetlen mellőlem - nem fogsz tudni este aludni, kelj fel.
Lassan felnyitottam szemhéjaimat és farkasszemet néztem TaeTaevel aki kuncogva cirógatta tovább arcomat. Készségesen bújtam bele tenyerébe és hunytam le ismét szemeimet a jóleső érzésre.
- Annyira gyönyörű vagy - mutatóujját végighúzta állvonalamon majd hüvelykujjával végigszántott levegőtől kiszáradt alsó ajkamon mire egy jóleső sóhaj szökött ki a párnáim közti résen - Nem állok jót magamért, ha ezt folytatod..
- Mit? - fél szemmel néztem Taere, aki idegesen túrva hajába harapta be alsó ajkát majd fújta ki eddig bent tartott levegőjét.
- Csak.. kelj fel és öltözz át. Bulizni megyünk - felpattant mellőlem és kiszedve a szekrényemből a szerinte legalkalmasabb ruháimat dobta azokat mellém az ágyra és karba tett kezekkel támaszkodott neki a falnak.
- Most végig akarod nézni ahogy átöltözöm? - vontam fel szemöldököm mire csak bólintott. Hát az eszem megáll..
Lassan lefejtettem magamról pólómat és az ágyra dobva az anyagot nyúltam farmeromhoz amitől szintén megszabadultam.
Nehezen, bő tíz perces szenvedés után magamra erőszakoltam a Tae által kiválasztott szűk, fekete bőrnadrágot végül egy fekete ing fedte felsőtestemet amit betűrtem a nadrágba.
Hyungom felé fordultam hogy előlről is láthassa a végeredményt. Ajkai résnyire elváltak egymástól s szemeivel már le is vetkőztetett.
Halkan elkuncogtam magam majd közelebb lépve nyomtam egy puszit szájára és elindultam lefele a lépcsőn.
Vágjunk bele a ma estébe...
Ahoy guys,
Vékúk plíz.
(▪Remélem jól telik mindenkinek a suli meg ilyenek xd)
Kicsit átmegyünk a Vékúkba meg a SugIM-be, de no para, lesz még itt Jonkúk.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Ez csak egy Játék..? /Completed/
Fanfic" Megéri ezt tovább folytatni? Meg. Megérdemli? Lehet. Megbánta amit tett? Talán. Utálni fog emiatt? Nem tudom. Meg fogom bánni? Biztosan. Szeretem Őt teljes szívemből? Mindennél jobban. Még mindig megéri folytatni és végig csinálni? Nem tudom. Nem...