Ez csak egy Játék..? /Completed/

- Pt. 16 -

Telefon csörgés.

Még mindig.

És még mindig.

Aigoo, mi a franc van már? Kinyitottam szemeimet, majd az éjjeliszekrényen pihenő telefonért nyúltam, ami nem a sajátom volt.

JungKook. Édes drága JungKook. Megfojtom ezt a gyereket ha legközelebb nem halkítja le a mobilját.

- Halló? - rideg hangon szóltam a telefonba, ugyanis engem hajnali tízkor ne zavarjon senki.

- Szia Suga, a fiam ott van?

Ohh, hát persze. Fasza ötlet, hogy JK nálam tanyázik, de a szüleinek is szólni kéne.

- Jó reggelt Mrs. Jeon, igen itt van. Még alszik. Ne haragudjon, hogy nem szóltunk.

- Semmi probléma. Gyertek át ma délután, és most te aludj nálunk.

- Rendben, négyre ott leszünk. Köszönöm a meghívást.

Cseppet sem kedves módon nyomtam ki a telefont, és raktam vissza - khm, inkább basztam le - az éjjelire. Csoda ha nem tört el.

Kook mocorogni kezdett mellettem, majd szép lassan felült. Kómásan kezdte nyitogatni szemeit, kezét ökölbe szorítva dörzsölte ki belőlük az álmosságot.

- Jó reggelt Sugaaah~ - jókora ásítással fejezte be mondatát, amin muszáj volt kuncognom.

- Neked is Süti. Anyukád hívott, négyre átmegyünk hozzátok.

- Baszki, tényleg, nekik nem szóltunk. - kapott fejéhez hirtelen, már azt hittem leüti saját magát.

- Ne aggódj, nem haragudott.

- Akkor jó.

Visszadőlt mellém és a plafont kezdte bámulni. Bő húsz perce csak meredtünk magunk elé, olyan volt, mint aki visszaaludt, de megtörte a csendet.

- Éhes vagyok. Eszünk palacsintát?

- Én valami másra vagyok éhes.

Értetlenül nézett rám, arcomon pedig egy önelégült vigyor jelent meg.

Felkönyököltem, majd hirtelen fölé másztam, kezeit feje mellett lefogtam, és kihívóan néztem szemeibe.

- Leesett? - kérdeztem egyre közelebb hajolva arcához. Homlokunkat összeérintettem, és tartottam vele a szemkontaktust.

- Ig -igenh..

- Örülök, mert innen most nem szabadulsz.

- YoonGih.. a francba már, istenem.. - erőszakosan tapadt ajkaimra, ami be kell valljam, eléggé meglepett.

Észbe kaptam, és gondolkodás nélkül viszonoztam csókját, ugyan olyan hévvel, ha nem nagyobbal. Végigszántottam nyelvemmel alsó ajkán, mire kézségesen leejtette állát, ízlelőszervemnek szabad utat adva. Átváltottam lassú és szenvedélyes csókra, ahogy nyelveink találkoztak. Elengedtem jobb kezét, amit habozás nélkül vezetett tincseim közé. Szabad kezem bevándorolt pólója alá, és oldalát kezdtem cirógatni, simogatni.

Ráharaptam alsó ajkára, Kook pedig a hirtelen jött tettemre meghúzta pár tincsemet, mire felmordultam.

A kezdeti vad csókból mostmár egyre lassabb, szerelmes csókok lettek, végül lihegve váltunk el egymástól.

Tekintetemet övébe fúrtam, majd egy apró puszi után felálltam, és kezemet a még mindig fekvő fiú felé nyújtottam.

- Gyere, menjünk enni.