Az elmúlt napok minden egyes percét gyakorlással, helyszíni próbákkal és egyéb hülyeségekkel töltöttük. Rohadtul nem volt kedvem az egészhez, de a koncert miatt muszáj.
JungKookkal hatalmas szerencsémre nem futottam össze, ahogy Taehyunggal sem. Még csak az kellett volna, hogy lebassza a fejem, amiért elmentem Daeguból három éve.
Sütivel viszont az itt töltött idő alatt még egy szót sem váltottam, és így, hogy ma lesz a koncertem, ráadásul alig egy órám van a találkáig, rá kell írnom.
@agustd_official
Süti, itt vagy?
Remélem nem felejtetted el a találkozót.@seagull.boy
Neked is szia .-.
Nem, nem felejtettem el..@agustd_official
Egy ismerősöm fog bekísérni, JinJin.
Szőke haja van.@seagull.boy
Öhm, oké.
Akkor, majd találkozunk, nekem indulnom kell. 👋@agustd_official
Várlak 😌- YoonGi, gyere át a sminkeshez - Taemin kopogott az ajtómon mire telefonomat zsebembe csúsztatva léptem ki az otthonos helyiségből és mentem két ajtóval odébb.
Benyitottam, ahol legnagyobb meglepetésemre Momot láttam össze-vissza rohangálni.
- Hát te? - adtam hangot döbbenetemnek, ugyanis neki Szöulban kéne lennie.
- Beszerveztek ide hozzád, és másodállásban sminkes munkát is vállalok, úgyhogy tedd le végre azt a formás feneked és engedd, hogy elkezdjem a csinos pofid átalakítását - vigyorgott rám majd kihúzta a gurulós széket.
- Óh, szóval azt mondod helyes vagyok és jó a testem? - vonogattam szemöldököm miközben levágódtam a székre.
- Nem érzed a szarkazmust, YoonGi, ez baj - csóválta ciccegve a fejét de a végén elnevette magát.
- Igen? Ezért még számolunk, Hirai - egy kacér mosoly kíséretében fordultam a tükör felé és hagytam, hogy végre elkezdje a munkáját.
Bő fél óra múlva teljes sminkkel és friss hajjal álltam fel a helyemről majd barátnőmet egy szoros ölelésbe vonva köszöntem meg neki azt, hogy egyáltalán elvállalt és ideutazott.
Kiléptem az ajtón majd a ruha és kelléktárat céloztam meg, reménykedtem benne, hogy lesz bent valaki aki tud velem kezdeni valamit és emberibb, a koncerthez is megfelelő ruhát ad nekem.
Bekopogtam és mikor meghallottam azt a bizonyos 'Szabad' kijelentést, benyitottam, de nem arra számítottam ami bent várt.
- Mi a.. MJ? Nem is mondtad.. - csuktam vissza az ajtót ő pedig azonnal a megfelelő szett után kezdett kutatni.
- Persze hogy nem, akkor nem láthattam volna a sokkos arcodat - vigyorgott rám és a kezembe nyomott egy kék szaggatott és egy fekete farmert, két fekete és két fehér pólót, illetve egy terep mintás és egy barnás zöldes kabátot - Itt van három kép, ezek alapján öltözz fel mindhárom szettbe, utána tárgyalhatjuk a kiegészítőket, cipők a fülkében. Na sipirc, tizenöt perced van amíg meg nem jön a haverod.
Betolt egy elég tágas öltözőbe én pedig szemügyre vettem a képeket. Ez nem két perc lesz.
Magamra erőszakoltam a kék szaggatott farmert, hozzá egy fehér pólót és rá a terep kabátot majd a cipőt. Nem is rossz, ezt megtartjuk.
Felkaptam magamra egymás után a másik kettő összeállítást is, s mikor döntöttem, kiléptem a fülkéből a számomra legjobban kinéző göncben.
- Mindhárom nagyon király, ezért jó lesz. Ebben kezdek - mutattam végig magamon.
- Nem rossz, jólvan. Itt van hozzá pár aranyszínű lánc, és a nadrágra még egy fekete feliratos fehér szalag. Ahol a tépőzár van, oda tedd majd - ahogy magyarázott pakoltam magamra a dolgokat, és mikor végeztünk, visszaballagtam a szobámba.
Rápillantottam telefonom kijelzőjére, ami pontosan öt órát mutatott. Türelmetlenül vártam már, mikor fog betoppanni JinJin azzal a bizonyos sráccal az oldalán, de amikor tíz perc múlva sem jöttek, idegesen járkáltam fel-alá. Hátatfordítva az ajtónak bámultam a falon lévő pár képet mire végre nyílt az ajtó.
- YoonGi, meghoztam a srácot.
- Jó, engedd be, aztán menj el kérlek - még mindig háttal beszéltem Jinwoonak, s mikor becsukódott a falap, vészjóslóan megszólaltam - Remélem tudod, hogy nem szép megvárakoztatni egy olyan valakit, mint én.
- Megváltoztál.. - szemeim elkerekedtek. Túlságosan ismerős volt a hang és ez megrémisztett. Magamra erőltettem egy póker arcot és lassan megfordultam.
- JungKook.. - suttogtam magam elé miközben végignéztem az előttem álló srácon. A tervem, miszerint Kookot el fogom hajtani egy "van barátom bocs,, szöveggel, nem jött be - Te voltál végig...?
- Igen.. én. Tudni akartam mi van veled.. a rappek amiket írtál.. teljesen te vagy. Főleg a The Last.. Beleadtál mindent, szép volt.
- Miért Kook? - tettem fel a kérdést, ami fogalmazódott bennem már egy ideje.
- Mit miért?
- Miért csináltad? Egyáltalán, miért vagy itt? Miért jöttél el? - keményen néztem szemeibe, próbáltam rideg maradni, több kevesebb sikerrel.
- Csak.. látni akartalak. Viszont most megyek, Tae vár a bejáratnál. Szia YoonGi - megfordult és egyszerűen kisétált az ajtón, amíg én mozdulatlanul álltam és meredtem magam elé.
Egyetlen egy dolog járt a fejemben..
Kukába ezzel a három évvel. A szívem csak elraktározta az iránta táplált érzéseimet jó mélyre, és most Ő sokeresen előásta azt, ami gondosan el volt rejtve mindenki elől.Még saját magam elől is.
Ahoy guys,
Gonosz vagyok.
Tudom.
De sietek. 😌😂
💗/Hibákért elnézést/
YOU ARE READING
Ez csak egy Játék..? /Completed/
Fanfiction" Megéri ezt tovább folytatni? Meg. Megérdemli? Lehet. Megbánta amit tett? Talán. Utálni fog emiatt? Nem tudom. Meg fogom bánni? Biztosan. Szeretem Őt teljes szívemből? Mindennél jobban. Még mindig megéri folytatni és végig csinálni? Nem tudom. Nem...