Szeptember 6.
Sophi... Kelj fel.
-Neeeeeemakarok. Nincs kedvem. Fáradt vagyok, egy szemhunyásnyit ha aludtam.
-Miért nem?
-Mert rosszat álmodtam. Apa ismét...megvert.
-Figyelj...Ha meg is talál valahogy, mi itt leszünk melletted. Nem fogom hagyni hogy újra bántson és szerintem a többiek sem.
-Annyira...szeretlek.
-Örülök neki Sophi, én is. Ha adsz két percet, akkor megpróbálok valami ehetőt hozni és ha akarod, egész nap az ágyban fogunk lustulni. Naaa, gyerünk...
-Addig visszaalhatok?
-Aludj.Vissza süppedtem a meleg ágyba, miután elengedtem Asht. Magamban vigyorogva öleltem magamhoz a takaróját és szívtam be illatát. Kómásan kimásztam az ágyból, felvettem az egyik trikóját, majd visszabújtam. Éppen időben. Ash két bögre kávéval és egy halom melegszendviccsel tért vissza.
-Kaja!
Izgatottan ültem fel az ágyban, nem törődve azzal, hogy a trikója rajtam van. Gyermeki áhítattal néztem a tányéron tornyusoló duplasajtos melegszenvicseket és a fekete BVBs bögrém, amiben a kávét volt...tejszínhabbal. Könyvolvasós pozícióban láttam neki falatozni a reggelit, miután megdicsérte a ruhám. Beleittam a kávéba és egy habosabb rész lecsöppent a mellkasomra.
-Leittam magam..
-Várj, had' én...Lassan felém közelítette a mutatóujját, mélyen a szemembe nézett, hogy véletlenül se rémüljek meg, finoman eltörölte, majd felém nyújtotta és bociszemekkel nézett rám. Lefagyva ültem ott. Aztán, lassan észbekaptam, előrehajoltam és megettem a habot. Elmosolyodtam, majd belefúrtam a fejem a párnába, mert a sírás határán voltam. Amikor megnyugodtam újra felemeltem a fejem.
-Minden oké?
-Igen, minden.
-Biztos?
-Igeen.
-Akkor jó. Mit csináljunk ma?
-CC meddig szokott aludni? Sokáig?
-Eléggé. Néha 11ig. Hé! Várj! Mit csinálsz?Lábujjhegyen az ajtónkhoz osontam, onnan egészen végig a folyosón CCék szobájáig. Lassan kinyitottam az ajtót és azt láttam, amire részben számítottam, Anna szokásához híven kiterült az ágyon, alig hagyva helyet Crhrisnek, aki épp Ann szabad keze alá tornázta be magát. Felcsuktam a villanyt, összenéztünk Ashsel és ráugrottunk kiszemeltjeinkre. Aminek az lett az eredménye,hogy én a földön kötöttem ki, Ashy pedig majdnem kilapította a barátnőmet. A szentségeléseik után levonszoltam barátnőmet reggelizni, utánunk Purdy.
-Áruld már el, mire volt ez jó neked?
-Énse tudom...
-Ne kéresd magad, mondd el.
-Csak úgy. Nemtudom, annyira hiányzott már a szentségelésed. Talán azért és mert érdekelt, hogy alszol úgy, hogy Coma ágyában.....vele.....
-Sötét vagy.
-Ki a sötét?
-A szemed alatt lévő karikák Jake, jó reggelt. Neked is Inna.
-Sammy! Elmegyünk vásárolni?
-Várj még egy kicsit In' azt se tudom, hogy hol vagyok. Majd ha magamhoz tértem és emberien nézek ki, akkor igen, mehetünk.
-Jössz te is?
-Nemtudom...Itthon akartam maradni és bekuckózni Ashyvel, de talán Anna szívesebben menne.
-Én? Hovááá?
-Boltba Sammyvel és Innával.
-Úgy érted Jinxx és Jake ba....feleségeivel?
-Úgy ám.
-Te nem jössz?
-Minek? Tudod, hogy nem nagyon vagyok vásárlós típus. A sarki bolton kívül a rockboltokba szoktam járkálni, vagy netről rendelek. Szerinted honnan vannak a cuccaim?
-Igaz, de ahogy elnézem, ez Ash trikója......
- Az. Naés? Mész vagy nem? Én addig megpróbálok valami ehetőt főzni. Ezek annyit esznek mint a lovak.Feladóan sóhajtott egyet, talán azért, mert tudta min mentem keresztül a Tommal töltött időkben. Olyan volt talán mint Andy, csak kissebb és barnább, a bőrszíne világos volt. Gyorsan betermelte a reggelijét, majd a csajokkal beszélve eltűntek. Jake és Jinxx felmentek és az egész ház Nirvanától zengett. Mármint a Smells Like Teen Spirit-től. Hosszan néztük egymás arcát Ashsel, a szemei kávébarnák... Szinte érzem, hogy zavarba jövök. Mondani akart valamit, de inkább becsukta a száját. Fürkésző tekintete helyett inkább a haját kezdtem nézni. Vajon festett fekete vagy eleve ilyen sötét barna?
ESTÁS LEYENDO
Saviour [Befejezett]
FanficTrágár szavakat, korhatáros jeleneteket tartalmaz. Mostantól hetenként egy két rész fog jönni. Jó olvasást. :) -Hát, pedig, szerintem nagyon hasonlítok a rajzolt alanyra. A legtöbben már rég elolvadtak volna tőlem. Lassan felpillantottam, ugyan...