Saviour [Befejezett]

52.rész

Május ~20

Amikor eljött a ballagás napja, aznap kivételesen nem voltam rosszul reggel, de tudtam, hogy akár az ünnepség kellős közepén mehettem volna mosdóba. Hála Istennek, este volt ez. Addig is, a történések:
Ashley tök korán kipattant az ágyból, felrázta az egész házat, aztán nekilátott készülődni. Reggelit csinált, majd miután mindenki megette az adagját kisebb-nagyobb morgások közepette, a férfi bevonult a fürdőbe és most az egyszer, szimplán kettéválasztotta a haját, majd belakkozta, de ez az egyszerű kettéválasztom, azt' kész haj is jól állt neki. Végül miután én ráérősen felvettem a kis fekete ruhát, amit még Bergerben kaptam tőle, addig a férfi kiválasztott egy normális szerelést. Fekete zakó, fehér ing és fekete nyakkendő, amihez hozzáillő nadrádot meg cipőt vett fel. Ő egy leheletnyien vékony szemceruzát tett fel, amíg én alapozót, cicaszemet, nem túl kirívó, mégis elegáns vörös rúzst választottam. Kivételesen nem bakancsot vettem fel erre az alkalomra. A lakásban amúgy a srácok ide-oda üvöltöztek egymásnak néhány szót, én meg csak ráérősen megvártam míg elkészülnek; aztán mindenki beszállt az autójába és elgurultunk a suliba. Minden alkalomra ki szokott díszítve lenni valamennyire a tornaterem, így ez a dolog idén sem hiányozhatott. A falakról kreppapír csíkok lógtak és a nézőtéri korlátokkal egyetemben, a bejárati ajtókat virágok és zöldek díszítették: gyönyörű volt. Ash bátorítóan kicsit megszorongatta a kezem, de láttam rajta, hogy ugyanúgy izgul, mintha az összes évet itt töltötte volna. Most, büszkén sétáltunk egymás mellett, rengeteg tekintetet vonzottunk magunkra, ismét csak két szempontból, hogy mennyire alkotunk jó párt, vagy mert mennyire féltékenyek és irigyek ránk. De ezt már rég megszoktuk mindketten, így ezt mellőztük is.
Végül, kilenc harminckor elcsendesült mindenki, amikor belépett az igazgató; utána néhányan szót kaptak. Amin meglepődtem, hogy én is. Szokásomhoz híven remegő kézzel álltam a mikrofon elé.

-Nem tudom mit mondhatnék, amikor már mindenki azt tervezi, hová megy nyaralni, mikor fog munkába állni, vagyhogy nemsoká turnéra mennek... --Ash szélesen mosolygott miközben visszafordult Andytől-- Nehezen indut egy kicsit az itteni életem, de aztán megszoktam mindent és majdnem mindenkit. Tudom, kaptam megrovást meg miegymást is, az okát is tudom, nem kell lehurrogni, igen, tudom, ki kellett volna csapni. Mégsem csaptak, nekem is bűntodatom van, de ez van. Az utolsó másfél évben viszont mégjobb volt, igaz, a véletlen műve volt az is, szóval azon a szép szeptemberi napon megismertem egy nagyszerű embert. A külső ne tévesszen meg senkit, aranyból van a szíve, végtelenül kedves, segítőkész, sokoldalú, kreatív, tehetséges. Sok mindent köszönhetek neki, meg kb mindenki más is, aki valamennyire ismeri őt. Ha magadra ismertél,akkor gyere, mondj valamit, mert te jössz.
Mielőtt azonban belekezdenél, had mondjam el mindenkinek:
Basszátok meg! Kurvajó végzősnek lenni. Hiányozni fogtok.
-Köszi, hogy ideengedsz Sophi. Amint hallottátok, végzősök vagyunk. Tényleg kurvajó érzés. Igen, tényleg turnéra fogok menni nemsoká. Igen, csak az utolsó évet jártam itt, de mégis örültem, hogy itt lehettem. Egy-másfél év alatt rengeteg mindent megtanultam és köszönöm Derek tanbának, hogy osztályfőnököm volt, köszönöm az osztálynak, hogy máshol nem hagytak nekem helyet, csak a párom mellett, köszönöm az exének, hogy neki már nem kellett, nekem viszont igen, köszönöm mégegyszer, mindazoknak, akik segítettek és azoknak is akik kevésbé, örültem a kihívásaiknak. Legyetek jók, halgassatok rockot vagy ami tetszik, a lényeg az, hogy legyetek egyediek és szarjátok le ha utálnak. Nem kell velük foglalkozni, sem az exekkel. Na pá mindenkinek, Ash voltam.

Széles mosollyal az arcán jött vissza hozzánk, majd egy csók után türelmesen végigvártuk amíg vége lesz a műsornak. Utána egybegyűltünk, és megvitattuk, hogy nekem az lesz a legjobb ha nem baszok be és minnél kevesebb alkoholt iszom, Ash marad velem, tehát Jake, Jinxx, CC és Andy elmentek inni a barátnőjükkel mindezt estefelé, így Ashre hárult, hogy a bagázst hazahozza, ami azt jelentette, hogy hajnali háromkor kelhetett fel. Ezzel egyetemben én a kanapén aludtam el, de ismét az ő karjaiban aludtam el rendesen.