Saviour [Befejezett]

19.rész

-Fésüld ki a hajaam!
-Ashley Purdy! Takarodj a jó édes-büdös picsába és hagyjál engem aludni.
-De fésüld ki a hajaam!
-Ashley!
-Naaaaa!
-Te nagyranőtt gyerek! .... Nagyanyád mondta már neked, hogy úgy viselkedsz mint egy ovis?
-Kifésülöd?
-Addig nem nyugszol ugye?
-Igen. Addig itt foglak idegesíteni amíg meg nem csinálod.
-Oké. De ne lepődj majd meg ha mást is csinálok.
-Jöhet az is.
-Akarod te azt?
-Persze, akarom. Mindent akarok amit te csinálsz, bármi legyen is az.

Felkeltem, hogy elmenjek a fésűmig, aztán leültem az ágyon a sarkamra és addig fel sem keltem onnan amíg be nem fontam az összes haját. Még úgy is sok van neki, hogy egy jó rész le van borotválva neki.

-Készen vagy?
-18 éve. Igen, Készen vagyok.
-Ezt nem én mondtam neked egyszer?
-De. Készen vagyok, nézd meg magad.

Lassan sétált be a tükör elé, ahol percekig aggodalmasan figyelte befont séróját. Minden szögből megszemlélte alkotásom, majd amikor megelégedett vele, szorosan magához ölelt és sajnos vagy nem sajnos, éreztem, ahogy keményedni kezdett. Játékból végighúztam a kezem a mellkasától, egészen a V-vonaláig, hogy újra hallhassam azt a mélyről jövő, szerelemtől fűtött, sokmindent kifejező halk, de mély morgást. Ashley egyet lépett az ágy felé, pedig már a szoba ajtajában voltunk. Megtett még egyet és még egyet, a következőnél borultunk volna mindketten.

-Reggeli. Után. Ha. Nagyon. Akarod.
-Nemigazán....De szerintem te is örülnél annak ha nem hallanád ahogyan kive....könnyítek magamon.
-Nem. Tényleg nem. De megmozgattad a fantáziám.
-Hmm.. Vagy úgy, mi a helyzet a lovaglással?
-...Perverz fasz.

Vigyorogva adtam egy csókot a szája szélére és ujjainkat összekulcsolva mentünk le reggelizni, ezúttal időben, "koszos" lepedő és hangoskodás nélkül. Lent a konyha ebédlő részében Ashley nagyszülei kicsit sem lepődtek meg egy kék szemüveges, befont hajú unokán.

-Ha levetted a fejedről azt a szemüveget, akkor jöhetsz vacsorázni, borzalmasan áll rajtad.
-De miért?
-Borzalmas. Azért. Nem szeretnék veszekedni veled és te is tudod, hogy szeretek.
-Jó, jó, leveszem, amúgy is éhenhalok. Mit csináltál nagyi?
-Semmit drága Ashym, viszont kimehetsz a tyúkokhoz és hozhatsz tojást. Sophia viszont itt marad. Mielőtt azt hinnéd, szét akarnálak választani titeket, egyáltalán nem, csupán szeretném ha nem lustulnál el. Ma a karámot is meg kell javítanod, Furyvel amúgy is dolgoznod kell, aztán ha ezekkel készen vagy akkor azt csinálsz amit akarsz.
-Nagyi?
-Mondd.
-Gitároznom is kell. A srácok a minap küldték át az anyagot...és még nem elég jó.
-Akkor reggeli után megjavítod a karámot, Furyval is dolgozol és miután még gitároztál is, azt csinálsz amit akarsz.
-Csak halkan. Ne zengjen tőled a ház.

Ashley kisomfordált az ajtón, én a nyakam tövéig vörösödtem és zavaromban koppant a fejem egy kicsit az asztalon. Sikerült valami olyat motyogni, hogy minden oké, nem kell értem aggódni. Pár perc múlva Ash loholt be pár tojással, rekordsebességgel passzolt a tojást Annek miközben a kalapot a fogasra hajította. A mutatvány után helyet foglalt mellettem. Alaposan végignézett, mintha nem csinálná ezt null huszonnégyben, végignyalta az ajkait, hümmögött egy sort, majd elővette a szemceruzát.

-Minek sminkelsz amikor itthon vagyunk? Úgysem megyünk sehova?

Ez a két mondatot szerettem volna egybe mondani, de belémfolytotta a szót egy csókkal, majd folytatta munkásságát. Később a reggeli felénél egyre feljebb csúsztatta a kezét a combomon...nem akartam feltűnést kelteni ezért egy kicsit feceregtem az asztalnál. Jártattam volna a szám, de mindig befogta, folyton utalásokat téve arra, hogy pontosan mennyire van (bocsánat) baszhatnákja. Bevallom és előre is elnézést kérek, nekem is igen-igen kívánkozott már az alkalom, csak azt nem tudom, hogy...

-Honnan a jó istenből veszed a bátorságot Ashley hogy a nagyszü...SEGÍ...SEGÍTS...
-Halkabban már. A végén még azt hiszik hogy meg akarlak erőszakolni.
-Dehogy hiszik. Látták rajtad hogy...*lepillant a pasi derekára* hogy lüktet az ágyékod. Látták a füled állásából, azt hiszed nem ismernek eléggé? Ők neveltek...fel....ismernek.
-Ah! Ez fájt.
-Szeretlek.
-Igazad van. Ismernek. Akkor irány a szoba, majd befogom a számát hogy ne visítozz mint egy vetmalac.
-Áááh! Elég! Hahahahahaha! Tegyél le! Nem hallod? Tegyél le kérlek.
-Halkabban visítozz már az ég szerelmére, mert a végén még azt, hiszik, hogy megerőszakollak.
-Én nem visítozok, csak hangosan és nevetve tiltakozok és különben sem fogtad be a számat..

Egy pillanatra mintha elpirult volna, de amilyen hirtelen vörösödött, olyannyira gyorsan fogta be számat az ajkaival. Mindeközben azon igyekezett, hogy megszabadítson a pólómtól, én a farmerja gombjánál tevékenykedtem. Halk morajlások és halk nyögések szöktek ki. Ash szemében szenvedélyesen lobogott a tűz, arcán megannyi érzelem tükröződött. Szerelem...leginkább az, nem beszélve az örökké perverz fejéről, amitől nyakamig képes voltam elvörösödni. Lassan hálózat le rólam a maradék ruhát, ujjai nyoma mentén a libabőr rázott, kissé feceregtem a remnehedező Ashley alatt. A nyakamtól, a kulccsontomon át a hasamig, kismillió csókkal borította hófehér, ámde mégis tarka bőröm. Láttam a szemében égő szenvedélyt, láttam a vágyat és láttam azt, ahogy lehajolt a mellkasomra, miközben végigtartotta a szemkontaktust velem. Egyre csak haladt és haladt, mindvégig engem vizslatott átható sötétbarna szemeivel. Amikor ott lent elkezdett tevékenykedni, minden akaratom ellenére is ívbe feszültem, annyi szenvedés után nem gondoltam volna, hogy jól fog esni.

-Én mindjárt visí...
-Shhh...nem kell. Ez...te jó ég!
-Én Ashy?
-Ah ott...vagy itt? Mmm... A szentségit te aztán...

Bennem volt teljesen és én olyan orgazmust soha nem kaptam mint akkor. Gyönyörűséges pihenésünket Ash telefonjának a csörgése zavarta meg, még én sem tudtam ki lehetett az az ismeretlen szám. Egészen addig amíg ki nem hangosította egy ideig, utána majd meg fulladtam a visszatartott nevetésben. Felettéb vicces volt a kettejük között lezajlott konverzáció.

-Mesélj te kurvákat baszó, milyen volt?
-Egy. Nem baszok kurvákat. Kettő. Az első öt centi után? Fantasztikus.
-Az a ribanc tudott neked még nyújtani elég élvezetet?
- *bocsi Sophia* Figyelj Tom, ami neked szemét, másnak valódi kincs.
-Mi?
-Ja. Jól hallottad. Jó szórakozást a mostani "barátnődhöz".

Pár pillanat múlva egymáson fetregtünk az ágyon a nevetéstől. Majd nagysokára feltápászkodott az ágyról, feltornázott magára egy kissé passzos, kantáros farmernadrágot, megállt előttem, adott egy rövid csókot a homlokomra és mint valami betépett füves az alpi réteken a virágok közt, wadnyugati dalokat dudorászva továbbszökdelt ki a karámba egy kilenc éves kislány módjára. Az akciót megmosolyogva, komótosan visszavattem a ruhámat és lemásztam a konyhába, hátha tudok segíteni valamiben Ash nagyijának.

-Kimehetsz a kertbe metélőhagymáért és salátáért.
-Pár perc és jövök.
-Mégvalami. Hozd be az összes tojást amit találsz, adok kosarat, ma és üzend meg Ashynek, hogy ganajozza ki a lovakat. ...Ha nagyon szeretnél, segíthetsz neki.
-Persze. Megyek is.

Miután összeszedtem a tojást, vittem két fej salátát és egy tucat metélőhagymát, szóltam Ashnek, hogy ha végzett ezzel, cserélhetünk a lovak alatt szénát.
Ő mosolyogva vette tudomásul hogy mégtöbb munka szakadt a nyakába. Végig simított a homlokán és a kezére tapadt izzadságát egy nemes mozdulattal lesöpörte a porba. Odaadtam Anne-k amit kért, utána kiültem az egyik karámra, ahonnan láttam, de nem zavartam Asht. Sokminden járt a fejemben, többek közt az is, hogy jövőhéten indulunk vissza Los Angelesbe. Hiányozni fog Berger, második otthonomként tekintettem eme kis farmra. Hiányozni fog Anne és Ash nagyapja, az örökké ütődött idősebb unokatesó, Rick. Berger nekem a második otthonom lett, miközben "vadidegenek" közé mentem.