Mad Girl / SZÜNETEL:( /

3.fejezet

Máté ott állt elõttem. Látszólag nagyon kiélvezve a helyzetet, mert azért nem kicsit ijesztett meg ezzel, de azért, mintha egy kicsit bele láttam volna, és úgy éreztem, hogy nem annyira biztos a dolgában. Hezitált. Végül döntött.

- Tudom, hogy már az elsõ pillanattól fogva felkeltettem az érdeklõdésedet, és ez mostanra csak fokozódott - mondta egy egészen aranyos eltökéltséggel teli mosollyal az arcán. Éppen ellenkezni akartam, amikor az ujját rátette a számra, hogy ne szólaljak meg, mert folytatja.

- Nem kell tagadnod. Ott, reggel már érdeklõdést mutattál irántam, akár utálatot, akár szeretetet. Már volt valami érdeklõdésed irántam. És most már, ha akarnál se tudnál már nem érezni irántam semmit, mert már kíváncsivá is tettelek. Ne tagadd! Ha te egyszer kíváncsi vagy, akkor azt nem hagyod annyiban. Erre a nap folyamán már rájöttem. Ja! És ne hidd, hogy ezt az érdeklõdést viszonzom. Ezt azért tisztázzuk le - fejezte be, és ellépett elölem, majd leült a szõnyegre, és csak nézett. Egy elég szórakoztató vigyor jelent meg az arcán. Láttam a vigyorában egy nagyon erõs gyõzelmet is...

Nem tudtam, hogy most mit csináljak, ezért inkább csak álltam ott szótlanul. Elkezdett kattogni az agyam, majd egy hirtelen ötlettöl vezérelve elindultam felé. Csak nézett, mosolyogva, majd kezdte kapizsgálni, hogy mit akarok csinálni, ezért lefagyott a vigyor az arcáról, és pókerarccal nézte végig, ahogyan megállok elõtte, veszek egy mélylevegõt, és lehuppanok az ölébe. Most vagy soha alapon elõrehajoltam és egy lágy csókot hintettem az ajkára. Nagyon fura volt hozzáérni az ajkaihoz. Puha volt és mentolos ízû. Finom volt. Nem viszonozta, mert nem volt rá elég ideje, mert annyira ledöbbent. Ez csak egy gyors nyelvnélküli lágy csók volt. Azt akartam, hogy tudja az erõviszonyokat.

- Hát - álltam fel az ölébõl. - Úgy tûnik, hogy ezután már te is fogsz némi érdeklõdést mutatni irántam. Lehet utálat, szeretet vagy kíváncsiság. Az, hogy melyik, azt csak te tudod, viszont az már biztos, hogy nem hagylak hidegen - fejeztem be és direkt hasonlót mondtam, mint õ.

Kimentem a szobából. Be, a fürdõbe. Ahogy becsuktam magam után az ajtót, leültem a szõnyegre, és csak néztem magam elé, mert most fogyott ki belõlem az adrenalin.

Te jó ég! Megcsókoltam! Persze nem volt annyira hivatalos, de akkor is! Dávid óta az elsõ... Jaj! Ugye most Máté nem hisz semmit?! Ezzel csak azt a bizonyos számlát egyenlítettem ki. Semmi több. Huh...

Megmostam az arcom jó hideg vízzel, aztán mélylevegõ. Kiléptem a fürdõbõl, és a nappali irányába kezdtem menni. Anya, Adri és Máté ott cseverészett vidáman.

- Kicsim! Tudtad, hogy már 18 éves Máté? - kérdezte mosolyogva anya.

- Miért kéne ilyet tudnom? - vontam meg hanyagul a vállam.

- Igaza van Linnek, túlzottan nem reklámozom, hogy 11.-es létemre miért vagyok 18 éves - mondta Máté és mintha megsem történt volna az elõbbi. Csak ült teljesen természetes arccal és beszélgetett.

- De azért nekünk elmondod? - kíváncsiskodott anya.

- Nem valami nagy titok. Amerikából visszaköltöztünk Magyarországra és muszáj volt évet ismételnem - fejezte be a rövid történetet Máté.

- És ezt miért nem szereted híresztelni? - szálltam be akaratom ellenére a beszélgetésbe.

- Mert ettõl egy elkényeztetett hülye gyereknek tûnnék, és nem szeretném, ha a volt lakhelyem miatt kialakulna az embereknek egy hülye véleményük rólam, azelõtt, hogy igazán megismernének - nézett mélyen a szemembe.