Mad Girl / SZÜNETEL:( /

8.fejezet

-Nem tudom így elmondani... Nem jönnél át hozzánk? - kérte Bia.
-De. Már rohanok is - tettem le a telefont.
-Figyelj, Máté - fordultam a srác felé. -Nekem most rohannom kell. Biának van valami baja és telefonon keresztül nem akarja elmondani.
-Rendben. Bármi is a baj, mond meg neki, hogy kitartást! - mondta, mire csak kurtán bólintottam egyet, majd utánnam szólt. -Várj! Mi a csengőhangod?
-Mi van? - kérdeztem, mert nem tudtam gondolkozni sem az idegtől.
-Mi. A. Csengő-hangod? - kérdezte szavanként, hogy megértsem.
-Ja! Gary Julestól a Mad World - szóltam oda neki, majd megfordultam és elkezdtem rohanni Biáék lakása irányába. Szerencsére csak olyan 5-6 percre laknak tőlünk, szóval gyorsan odaértem. Mikor csengedtem a kapucsengőn Bia édesanyja vette fel, amit furának találtam egy kicsit... Az ajtót is Lili nyitotta ki.
-Ööö... Szia Lili! Megkérdeznén, hogy hogy vagy, de amint látom nagyon... Jól?! - zavarodtam össze egy másodperc alatt.
-Igen, kicsim. Nagyon jól vagyunk. Bia már nagyon várt - mondta mosolyogva.
Mi van?? Vagyunk?

-Na mond már, hogy mi a franc van??! - kérleltem Biát, mert már vagy fél órája csak fel-alá járkált a szobájában.
-Baj van - mondta sírógörccsel.
-Azt már mondtad, de hol? Mert anyukád nagyon boldognak tűnik. Bár nem értem, hogy miért beszél mindig többes számban... - tűnödtem.
-Hát épp ez az! Nem érted??
-Mit nem értek?
-Hogy miért beszél többes számban... Ez a baj! - mondta és már elsírta magát.
-Te. Jó. Ég! - esett le.
-Na látod!
-De várjunk csak... Akkor nem diliházba lenne a helye? - értetlenkedtem.
-Mi van?? - kérdezte összezavarodva.
-Hát, hogy az a baja, hogy dilis...
-Dehogy az a baja, Lin! Az van, hogy... Terhes - nyögte ki.
-Mi van? - esett le az állam.
-Terhes... Hát nem érted?? Terhes... - szipogott.
-De ez neked miért is baj?
-Mert! Nem kell mégegy kisgyerek. Jó, jó... Tudod, hogy imádom Alexet, de ez már túlzás! Negyven egypár évesen minek harmadik gyerek?? Valami házasság mentés vagy mi?? Az oké, hogy Alexxel 10 év van köztünk. Jó, miért ne?? Na, de hogy tízenhét év. Érted?? Akkor Alexxel 7 vagy 8 év, de köztünk 17!! Ez milyen már?? Persze, mindneki tök happy meg minden, de az én helyzetembe senki sem gondol bele? - sírt tovább.
-Jó, nyugodj meg - nyugtattam.
-Könnyű azt mondani! Neked nincs tesód, te egyke vagy.
-Még jó! - mondtam.
Fura lenne, ha lenne tesóm, de nem biztos, hogy én is örülnék neki... Ha már több, mint 10 év után újra gyerek...
-Látod! Te sem akarsz tesót, mert tudod te is, hogy 10+ év az már baromság! - szörnyülködött.
Nem ellenkeztem, mert ebben az egyben igaza volt.
-Figyelj! Ugye legalább megjátszodtad magad? - kérdeztem.
-Persze! És el is hitték. Nem hiába vagyok színjátszós.
-Oké. Hány hetes?
-Asszem' másfél hónap.
-Tehát májusi baba lesz.
-Nem mindegy az? - kérdezte.
-Jó, jó. Bocs - mentegetőztem. -De azért ez jó hír! Kistesód lesz! Kisbaba érkezik! Huh... Vajon fiú lesz vagy lány? - tanakodtam.
-Nem mindegy? - fortyogott Bianka.
-Figyelj! Ez egy csoda! Akárhogy is gondolod! Azért igazán örülhetnél! Akármi is az oka a babának. Fogadd el! - torkoltam le, majd kimentem a szobájából egyenesen a nappaliban játszó Alexhez.
-Örülsz, hogy lesz egy hugicád vagy egy öcsikéd? - kérdeztem mosolyogva.
-Nem! Nekem hugicám lesz! - mondta.
-Okéé... De azért örülsz?
-Persze! Tudunk együtt játszani, mert tudod, Linda.... Bia már nagyon régóta nem játszik velem... Anyunak megmost vigyáznia kell magára és apunak pedig dolgoznia kell. Nincs semmilyen játszótársam Freddien kívül - mutatott a játékmacijára.
Úgy megsajnáltam szegény srácot, hogy leültem mellé, és elkezdtem vele vonatozni, mire a kissrác szeme felcsillant a csodálattól.
  Eljátszottunk vagy egy órát, mikor is Lili jött be.
-Ne fáradj Lin! Majd játszik magától - mondta.
-Nem fáradság, de... Szerintem beszélnünk kéne... - húztam el a számat és odamentem a széken ülő nőhőz.
-Először is. Gratulálok a babához! Másodszor pedig... Alex egyedül érzi magát. Bianka sem játszik már vele. Richárdnak dolgoznia kell, neked meg pihenned. Egyedül csak Freddie maradt neki. És mind tudjuk, hogy egy játékmaci nem a legjobb játszótárs. Biával meg nem tudom, hogy mi van. Nem akar játszani szegény gyerekkel... Szerintem most ez csak pluszba rátett egy lapáttal, hogy terhes vagy. Nagyon kivan borúlva. Úgy érzi, hogy ezzel a babával akarjátok a széthulló családot összerakni... - mondtam ki egy szúszra az egészet.
-Semmilyen család nem hullott szét! Igazából mindig 3 gyereket szerettünk volna, de aztán inkább ráhagytuk a dolgot. Most meg becsúszott. Az orvos szerint ez a baba még belefér a koromba. Biával meg majd beszélek. És Alexxel is vasutazunk, de te most nyugodtan menj, mert anyukád már biztos hiányol - mondta Lili mosolyogva.
Elköszöntem mindenkitől, kívéve Biától. Sajnáltam, de most tudnia kell, hogy ne magát nézze. Az anyjának most baromi nagy szüksége lesz rá.
Sétálás közben kaptam egy üzit Mátétól.
Máté üzenete: Hogy van Bia?
Lin üzenete: Nagyon kivan bukva.
Máté üzenete: De az anyjával van vmi baj???
Lin üzenete: Dehogy! Az anyja remekül van! Csak Biának vannak ki az idegei...
Máté üzenete:???
Lin üzenete: Biának kistesója lesz. Lili (Bia anyja) másfél hónapos terhes. Bia már eleve elhanyagolta régebben is az öccsét, Alexet, de ettől a hírtől meg pláne... Nagyon megviseli Bia hülyülése...
Máté üzenete: Sajnálom! Am hol vagy?
Lin üzenete: Mindjárt otthon.
Máté üzenete: Feljössz hozzánk? Mutatnom kell vmit.
Lin üzenete: Persze, csak beköszönök majd anyának.
Máté üzenete: Nem lesz rá szükség, mert az anyám még mindig lent van vele... Xd Apám meg most ért haza és a tiéddel lementek a garázsba.
Lin üzenete: Mindjárt ott vagyok.