Mad Girl / SZÜNETEL:( /

10.fejezet

Másnap délelőtt átjött hozzánk Bia, hogy elújságolja a kibékülésük történetét és, hogy újra lesz kistesója.
-És úúúúúgy remélem, hogy lány lesz. Alex is lányt akar, anyáék meg fiút. De sokkal jobb lenne, ha kislány baba lenne - áradozott.
-De miért akartok lányt? - kérdeztem.
-Mert vele minden jobb. Tudom majd sminkelni, a haját csinálni... - sóhajtott fel.
-És Alex miért akar kislányt?
-Mert akkor ő tuti nem fogja elvenni a játékautóit, mert ő barbizni fog.
-Így már érthető - nevettem fel.
-De jó hallani a nevetésed - mosolyodott el Bia.
-Hát... - húztam félmosolyra a számat. -Történnek még csodák.
-Na de milyenek! - nevetett fel ő is.
-Hé,hé,hé! - tette fel a kezét Bia.
-Mi az? - kérdeztem zavarodottan.
-Miért nem mondtad, hogy kibékültetetek? - vonta fel ívelt szemöldökét.
-De kivel?
-Hát Mátéval!
-Miii?? Dehogy békültünk ki!
-De.... - akadt el a lélegzete.
-Mit de??
-Kié akkor az a felső? - mutatott az íróasztalomra.
Ó, hogy az a....
Bia odament a pólóért és elkezdte nézegetni.
-Így jobban megnézve... A tulajdonosának szélesebb a válla, mint Máténak... - tanakodott.
-Figyelj! Megfogom magyarázni, de nekem most felkell hívnom azt a hülyét - szóltam vissza a vállam fölül.
-Anyaaaaa! Mi Ervinnek a száma? - sipákoltam.
-Nem adta meg neked? - kérdezte.
-Miért adta volna meg? - kérdeztem vissza.
-Sajnálom, Lin, de nem tudjuk. Felhívhatod apád főnökét és megkérdezheted - adta a kezembe apa főnökének a számát.
Gyorsan tárcsáztam. Harmadik csengetésre vette csak fel.
-Öö.. Jó napot! Én Linda vagyok. Ervinnel szeretnék beszélni - szóltam bele a telefonba.
-Szia, Linda! Azonnal adom! - mondta és odaadta Ervinnek.
-Már vártam, hogy hívj! - szólt bele, és éreztem a hangjából, hogy mosolyog.
-Itt hagytad a pulcsid - mondtam neki tettetett mogorvasággal.
-Tényleg! Nem is tudtam! - szólt bele, de a hangjából lehetett hallani, hogy hazudik.
-Miért hagytad itt? - váltottam komolyra.
-Hogy legyen okunk találkozni - mondta komolyan.
-És arra nem gondoltál, hogy apával holnap beküldöm és odaadja majd apukádnak?
-Hát sajnálatos módon, ez a felső már holnap reggel kelleni fog nekem. Tudod, pont ez a darab fog menni az előállított szettemhez - nevetett fel a vonal másik végén, mire én is felnevettem.
-Jó hallani a nevetésed - szólt.
-Ilyen hülyén könnyű nevetni - nevettem még mindig.
-Mit szólnál este egy mozihoz? - kérdezte.
Szeretem benne, hogy ilyen nyílt.
-Egy mozi nem szükséges ahhoz, hogy visszaadjam a pulcsit.
-Hát... Pedig ez egy ősi tőrvény. Ha valakinek visszaadod a pulcsiját, akkor azt egy mozi közben tedd.
-Hmm... Én ezt még soha nem hallottam - tűnődtem.
-Pedig ez egy nagyon régi törvény.
-Oké... De! Ne legyen semmi horror, gyilkolászós, akció vagy ilyesmi.
-Nyugi! Nem tervezem megfogni a kezed, miközben félsz a film közben. Amúgy vígjátékra gondoltam, hogy tudj nevetni.
-Nem értem, hogy miért szereted annyira a nevetésem hallgatni - gondolkoztam.
-Csak. Jó hallani. Akkor SMS-ben küldöm az ínfókat.
-Ez mind szép és jó, csak nem tudod a számom.
-Akkor add meg! - mondta és éreztem, hogy pimaszul mosolyog.
Megadtam a számomat és leraktuk.
Visszaadtam anyának a mobilt és visszamentem Biához.
-Hűűű - ámult. -Te miatta nevetsz újra - gondolkozott.
-Túl sok romcomot nézel - mondtam mosolyogva.
-Szóval. Ki ez a srác? - érdeklődött.
-Apám főnökének a fia. Tegnap átjöttek vacsorára. Valahogy képes volt megnevettetni. Itt hagyta a pulcsiját és este találkozunk egy mozi keretéig, hogy visszaadjam a pulcsit - meséltem el nagyban.
-Akkor most részletesen meséld el - kérte.

Egy teljes órán keresztül beszéltük ki a tegnapi napot és mai telefonhívást.
-Szóval ma randiztok - mondta újra Bia.
-Nem! Ez csak valamilyen "ősi dolog" - magyaráztam.
-Te sem hiszed el, hogy ez valami "ősi dolog".
-Jó, de csak megakar nevettetni.
-Mert szereti a nevetésed - mosolygott Bia.
-Ne kombinálj! - kértem.
-Jó, jó... De... Mi lesz Mátéval?
-Mi lenne? - kérdeztem keserű mosollyal az arcomon.
-Hát. Azt mondtad, hogy találkoztatok. Tuti rosszul esett neki, hogy mással látott - magyarázta.
-Nekem is rosszul esett már sok minden - mondtam.
-Jó, de most éppen te bántottad meg.
-Lehet, de én minden tőlem telhetőt megtettem. Ő nem kért belőle. Ennyi.
-Hűűű... Nagyon fura vagy.
-Ez van - vontam meg a vállam, majd megnéztem a telefonomat, mert üzenetem jött. Nem ismertem fel a számot, de ami benne szerepelt, onnan tudtam, hogy Ervin az. Gyorsan el is mentettem a számát.
Ervin üzenete: 17.50-kor kezdődik a plázában lesz. Nyugi, sokat fogsz rajta nevetni. A Fák jú tanár úr 3-mat nézzük. Szerintem már negyedre elmegyek érted, aztán együtt elmegyünk.
Egyből visszaírtam neki.
Lin üzenete: Jól hangzik, de honnan tudod, hogy láttam az első kettő részt??
Ervin üzenete: Alap ez a film a fiatalok körében. Amúgy, ha nem láttad, akkor gyorsan nézd meg. Van 6 órád, hogy megnézd :)
Lin üzenete: Nyugi, láttam. Akkor negyedre várlak.
-Kinek írsz? - érdeklődött Bianka.
-Ervinnek írtam vissza.
-Mit néztek?
-A Fák jú tanár úr 3-mat - válaszoltam.
-Az jó film - mondta mosolyogva. - Csak nem épp randira.
-Ez nem randi!