Hey, Angel-(Larry Stylinson mpreg. BEFEJEZETT)

38.

Louis

"Louis kissé idegesen ácsorgott a barna hajú lány előtt, aki néhai "sógornőjét" személyesítette meg egykoron. Az ismerős zöld szemekkel, vonásokkal, valamint gödröcskékkel rendelkező lány, most komolyan ácsorgott előtte, miközben fehér alapon, fekete pöttyös esernyője nyelével játszadozott. Louis jól emlékezett, hogy Gemma haja egy évvel ezelőttig még hófehér volt, akárcsak Lottieé, viszont a természetes hajszín sokkal jobban állt az idősebb lánynak. Vékony és magas volt, szépen, elegánsan öltözött, és gyönyörű, akárcsak tulajdon öccse.
-Miről szeretnél velem beszélni?-szólalt meg a fiú halkan, hátát a kékre festett bejárati ajtónak támasztva.
A lány szemeit végig járatta Louis fáradt alakján, mintha csak elemezni akarná az egy éve utoljára látott fiút. Louis bírta Gemma-t. Humorosnak, kedvesnek tartotta, és kedvelte a szarkazmusát, amit rendszerint sokat használt egy szem öccsével szemben. De Gemma most ridegnek, kimértnek tűnt, Louis pedig még el sem tudta képzelni, hogy a lány miért kereste őt fel a lakásán.
Gemma füle mögé tűrt egy kósza hajtincset, miközben rózsaszín gumicsizmájára pillantott, majd vissza Louis szemébe.
-Az öcsém és én rengeteg mindenben hasonlítunk. A természetünk különbözik, de nem sokban. És persze nagyon sok mindenben eltérünk egymástól. Amíg ő képes elveszni egy rózsaszín ködben és vakon megbízni mindenkiben, addig én tisztán, reálisan látom a dolgokat-aztán mélyen Louis szemébe nézett.-nem vagyok buta Louis. Engem nem lehet megvezetni olyan könnyen.
A kékszemű pislogva nézett a lányra.
-Tessék?
Nem értett semmit. Gemma mégis mi a francot akarhat tőle?
-Tudod..-kezdte a lány, hosszú esernyője végével az esőcseppekkel díszített padlót bökdöst, vállig érő haja szemébe hullott mégsem vette a fáradtságot, hogy kisöpörje onnan. -miután szakítottatok Harry-vel, én nem értettem egyet, amit veled tett. Utáltam a tényt, hogy az én öcsém egy hazug csaló, aki a hátad mögött nem is egyszer, de összefeküdt egy olyan lánnyal, akit legszívesebben lehánynék. Harry, Holmes Chapelbe volt én pedig vele, mert úgy gondoltam mégis kell valakinek mellette lennie, aki nem hagyja, hogy baromságot csináljon. Hónapokon keresztül tudni akartam, hogy mi van veled. Vissza is jöttem Londonba, hogy egy kicsit beszélgessek veled, ide is jöttem, de nem tudtam meg rólad semmit.
Louis szemei elkerekedtek. Hogy mi?
-Gondolom, most meglepődtél, de igen így volt. Eljöttem a lakásodhoz, viszont egy lélek sem volt itthon. Úgy nem akartam elmenni, hogy nem tudok rólad semmit, mit ért volna az utam? Semmit. Ezért is mentem el a klubba, ahol összefutottam azzal a dilinyós Kendall nevű lánnyal. Azt mondta nem tud rólad igazán semmit mert már hónapok óta nem dolgozol ott, mert elmondása szerint nehéznek bizonyult öt hónap után a fizikai munka, de úgy igazán nem tudott segíteni. Tehát visszautaztam, mert ezzel a buta mondattal senki nem tud semmit kezdeni..-grimaszolt a lány, aztán megnyalta az ajkait és a már remegő ujjait tördelő Louis-ra nézett.
-És tudod mikor értettem meg? Amikor Harry beállított Darcy-val, mondván ő Eleanor keresztlánya és te vigyázol rá.  Na, de mindig te vigyázol a kislányra? A kislányra, aki kiköpött az öcsém. A babára, aki annyira hasonlít rátok, hogy csak az elmebetegnek nem tűnik fel ez az egész.. -sziszegte Gemma mpst már idegesen.
Louis viszont meg sem tudott szólalni teljesen leblokkolt és azon kívül, hogy hagyta könnyeit végig folyni az arcán nem igazán tudott mást csinálni. Gemma megtudta...megtudta a titkát. Tud Darcyról..
-Terhes voltál. Teherbe ejtett az öcsém, még mielőtt kiléptetek volna egymás életéből. Azért nem dolgoztál mert már nem tehetted.. És mégis hogyan lehetséges ez? Vagy tudod mit?-rázta a fejét idegesen.-nem is érdekel. Csak az, hogy nem csak Harry volt aki hazudott neked. Most te hazudsz, a szemébe és elhitetsz vele egy kamu valóságot, mert nem akarod neki bevallani, hogy van egy lánya. Nem akarod, hogy tudja a férfiterhesség is lehetséges, mert attól félsz, hogy Harry megutál és elhagy. De nem Louis-tette fel a kezét.-attól félj, hogy Harry megtudja, hogy hazudtál neki és a kislány, akit eddig a karjaiban tartott valójában az övé.
-E..el..elakarod ne..neki mondani??
Gemma megrázta a fejét, majd negédesen elmosolyodott, miközben egy határozott lépéssel hátra lépett.
-Én nem. Egyenlőre nem. Mert te fogod neki elmondani, ha pedig nem teszed, akkor én mondom el neki és akkor majd megnézheted magad.."