Hey, Angel-(Larry Stylinson mpreg. BEFEJEZETT)

48.

Louis

Keze hirtelen csattant az előtte álló magas fiú arcán, kinek feje oldalra billent az őt érő ütéstől.
-Hülye állat!-sipította a kékszemű fiú, egy nagyot taszítva Harry kemény mellkasán. Harry alsó ajkát megnyalva, kezeit védekezően a magasba emelte és várta, hogy Louis valamiféle csoda módján, de lenyugodjon. De a kékszemű fiú nem tudott lenyugodni olyan könnyen, mint ahogyan ő azt gondolta.
Egész nap rosszul érezte magát, mint aki egymás után pörgött egy körhintán úgy vagy százszor. A feje egész délelőtt szédült és borzalmasan hányinger kínozta, emiatt pedig alig tudott enni, pedig hihetetlenül éhes volt. De mindhiába, mert amit evett az  tizenöt perc múlva a wc-ben végezte. Az állapota lassan két hete tartott, egyre jobban félt és a lehetséges terhesség gondolatától egy nyugodt pillanata sem lehetett. Leszeretett volna pihenni, miután sikeresen elaltatta Darcy-t és letuszkolt a torkán egy fél őszibarackot. Alig ért be a szobájába, amikor a zsebében lévő telefonja csörögni kezdett. 
-Most boldog vagy? Az egész kibaszott világ rajtad fog csámcsogni, mert te nem bírsz a kibaszott indulataiddal! Mégis eszednél voltál?! Gondolkoztál egy pillanatra is?!-indulattól tágra nyílt szemekkel nézett fel a továbbra is komoly arccal álló Harryre. Louis sírni tudott volna, ahogyan megpillantotta a szerelme arcán lévő csúnya zúzódásokat, valamint a kissé vérző felrepedt szemöldökét. De amennyire sajnálta is szerelmét, annyira  haragudott is rá. Legszívesebben még egy pofont lekeverni volna neki, de nem akart még nagyobb jelenetet rendezni a barátaik előtt. Liam szorosan markolta a kócos hajú, csupán boxer alsót viselő Zayn kezét, aki a hangzavarra ébredt fel, amit Louis csapott Harry megérkezésekor. Briana a konyhában üldögélt, kezében a halkan gügyögő Darcyval, aki a lány műkörmeit igazán érdekesnek találta.
-Nem-morogta a fiatalabbik fiú, fejét az ablak irányába fordítva.
-Azt látom-bólogatott idegesen Louis, kezeit csípőre vágva.-Mert ha egy pillanatra is de gondolkoztál volna, akkor most nem lenne tele veled a net  és a kibaszott rendőrség sem állított volna elő!
Harry lassan fordította fejét idegtől remegő szerelmére, de szemei Liamen akadtak meg, aki feltűnően Zayn háta mögé lépett.
-Te meg a nagy pofád, Payne!-mutatott rá.
-Ne őt hibáztasd, Harry-emelte fel hangját a pakisztáni.-Nem ő kezdeményezett egy verekedést nyílt nappal egy kávézóban.
-Mellesleg, ha Liam nem hív fel, akkor a hírekből kell megtudnom, hogy a pasim megőrült?! Vagy..vagy el sem mondtad volna?? Egyáltalán szükség volt erre?
Harry szemei végre megtalálták Louis könnyektől csillogó szemeit. A göndör hajú másodpercekig bámulta az imádott arcot, mielőtt lassan bólintott volna.
-Igen. Szükség volt erre.
-Mégis miért lett volna szükség erre? Harry, kérlek! Tudod jól, hogy gyűlölöm az erőszakot és pláne rühellem, amikor te verekedsz-csóválta a fejét csalódottan. -Felnőtt ember vagy. Hagynod kellett volna a fenébe nem foglalkozni vele, ahelyett, hogy ájulásig ütőd! És még akkor is ütőd, amikor elájult!
-Szerinted, hagyom, hogy a mocskos  szájára vegyen téged?-szólalt meg a fiatalabbik fiú halkan.-Szerinted csak úgy elsétálok egy szó nélkül, amikor a legszentebb dolgot az életemben megalázta az az undorító alak? Megvédem azt, ami az enyém! Megvédelek téged ha kell az életem árán is, de az a seggfej egy ujjal nem érhet hozzád többet. Már rég meg kellett volna keresnem és megölnöm-sziszegte összeszorított fogai között, zöld szemei ijesztően sötét árnyalatot öltöttek, amitől Louis megborzongott.-De te nem ilyen vagy-suttogta a kékszemű fejét rázva.

Harry arcvonásai megkeményedtek.
-Ha kell, ilyen is lehetek.
-De nem kell! Nem kell ilyennek lenned! Nem akarom, hogy bárkit és bánts miattam. James egy undorító alak, ránézned sem kellett volna. Most nézd meg! Miatta járhatunk rendőrségre, mert elintézted ezt is!
-Bocsáss meg amiért te és a lányunk vagy az első az életemben!-nevetett fel a fiatalabbik szarkasztikusan. -És amiért annyira szeretlek, Louis. Tényleg, ne haragudj.
-Ha mi vagyunk az elsők, akkor gondolkoznod is kellett volna, mielőtt agyon versz valakit, Harry! Szerinted mit élek át most ebben a kibaszott percben? Szerinted nem fáj rá nézni az arcodra és látni, hogy bántottak? Ha véletlenül lecsuknak, mit mondok majd később a lányodnak? Apád egy őrült?!
-Ez egy kicsit túlzás-emelte fel hangját a göndör hajú.-Nem tettem semmi rosszat! Önvédelem volt! Védtem a saját és a te kibaszott életed!
-Mégis mitől védted?! Nem kellett semmitől sem védeni! Az ég szerelmére Harry, elegem van ebből, hogy nem gondolkozol!
-Akkor hagynom kellett volna, hogy James újra megkeressen téged? Hogy újra bántson? Hogy újra megtegye, amit egyszer már erőszakosan megtett?
Briana rémülten szippantotta be a levegőt, az ölében lévő kislányt szorosabban ölelve magához.
Harry ajkai remegtek, ahogyan mélyen Louis könnyes szemeibe néztek.
-Szeretlek, érted? Kurvára szerelmes vagyok beléd még mindig, és remélem, hogy lassan felfogod, hogy nem vagyok olyan undorító szar ember mint ahogy gondolod. Nem hátrálok, nem hagyom annyiban a dolgokat. Tönkre mehet a karrierem, elítélhetnek, de nem érdekel. Legalább abban a tudatban leszek tőled távol, hogy te és a lányunk jól vagytok. Ha egy patkány alak lennék és egy önző dög, akkor valóban..-biccentett keserűen elmosolyodva.-elsétáltam volna.
Aztán a magasabbik fiú egy utolsó pillantást vetett szerelmére, valamint barátaikra, majd megfordult és Darcy-t kivéve Briana öléből sétált be a hálószobába.
Louis pedig könnyektől nedves arcát tenyereibe temette és hagyta, hogy Zayn átölelje a még mindig remegő testét.

Louis pontosan jól emlékzetett arra az éjszakára, amikor James megtámadta és megerőszakolta őt. Minden egyes pillanatra, aprócska részletre emlékezett abból az éjszakából. Minden éjjel, akárhányszor Harry nem volt mellette nem tudott nyugodtan elaludni. Ha lehunyta a szemét, James gonosz vigyorát, sötéten csillogó szemeit látta maga előtt. Sosem fogja elfelejteni, hogy a férfi érintései mennyire égtek a bőrén és, hogy legszívesebben lehányta volna az alakot a benne feltörő undor miatt. Sosem fogja elfelejteni, hogy mennyire tiltakozott, sírt, üvöltözött és rugdosta a férfit. De James-t nem érdekelte, csak az, hogy amit évek óta akart azt most megkapja. És Louis sosem fogja elfelejteni a fájdalmat, amit átélt...aztán elájult. Viszont Harry megmentette őt. Mintha a sors is így akarta volna, hogy ez megtörténjen. Harry-t mintha a sors rendelte volna neki. Mert bár hosszú, nehéz hetek után lettek ismét egy pár, Louis akkor sem bánt egyetlen pillanatot. Egy ostoba pillanatot sem, amikor sírt a göndör hajú fiú miatt, vagy amikor összevesztek. Őrülten szerelmes volt a fiúba, aki az életét jelentette neki. Harry megmentette őt, mert Harry mindig ezt teszi. Megmenti őt, vigyáz rá és még a szellőtől is óvja Louis-t.
A kékszemű fiú hirtelen pattant fel az étkező asztaltól frászt hozva a közvetlenül mellette ülő Zaynre.
-Haver?-kérdezte a pakisztáni, szemöldökeit felhúzva.
De Louis nem válaszolt, egy szó nélkül hagyta ott legjobb barátját és sietett ki a konyhából.
Könnyeivel nem foglalkozva lépett hálószobájuk ajtaja elé, ujjait fájdalmasan tördelve. Egy pillanat erejéig szorosan hunyta le a szemét, mielőtt szorosan ráfogott volna a kilincsre. Egy utolsó levegővétel után benyitott a csendes szobába, ahol félhomály uralkodott.
Darcy az ágyukban aludt, párnákkal elkerítve alaposan betakarva. Harry pedig az ágy szélén ült, kezeit lazán combjain tartva, miközben tompa szemekkel nézett ki az ablakon. Nem nézett fel egy pillanatra sem amikor Louis megindult felé és megállt közvetlenül Harry széttett lábai között.
-Sajnálom-suttogta az idősebbik fiú, ujjait Harry puha, göndör tincsei közé vezetve.
A zöldszemű felsóhajtott nem szólt, és nem is nézett Louis-ra.
-Nem akarom, hogy mindent elveszíts miattam-csuklott el a kékszemű hangja.-Nem akarom, hogy ne legyél boldog, mert bajba kerülsz egy olyan ember miatt, mint James. Szeretlek, Harry. És ha mégegyszer elveszítelek, abba valószínűleg belehalok.
Louis őrjítőnek találta a másodperceket. Csendben állt, remegő ujjaival még mindig Harry tincseivel játszadozva, míg a fiatalabbik némán bámult maga elé. Aztán Harry megmozdult, Louis pedig hirtelen Harry ölében találta magát.
-Az egész világomat te jelented-morogta a zöldszemű, hüvelykujjával végig simítva Louis ajkain.
Louis sírni kezdett, mire Harry szorosan ölelte magához az ő kis gyönyörűségét. A kékszemű pedig, mint mindig most is megnyugodott, ahogyan Harry szívdobbanásait hallgatta.
-És az én mindenemet senki sem bánthatja.
*
Két nappal később, Zayn feszülten állt Louis fürdőszobájának ajtaja előtt, várva hogy legjobb barátja végre feltűnjön.
-Louis???-kiabálta a pakisztáni, idegesen csapva egyet a már percek óta kulcsra zárt fürdőszoba ajtóra. -Louis a franc essen beléd, mi van??
Semmi.
Zayn idegesen szívta be a levegőt.
-Esküszöm, ha nem jössz ki én betöröm azt az a..-de mielőtt megtehette volna, kulcs zörgést hallott, a kilincs megmozdult a küszöbön pedig megjelent egy könnyes szemű Louis.
-Lou?-érintette meg vállát Zayn, aggodalmasan vizslatva az alacsonyabbik fiút.
Louis nem felelt. Szipogva pillantott le az ujjai közt lévő terhességi tesztre.
Aztán felnézett.
-Terhes vagyok...